<\/p>\n\n\n\n
\n\u201eMindj\u00e1rt sz\u00fclet\u00e9s\u00fcnk pillanat\u00e1ban sz\u00fcleink j\u00f3s\u00e1g\u00e1ra, gondoskod\u00e1s\u00e1ra szorulunk. K\u00e9s\u0151bb, amikor betegs\u00e9gek gy\u00f6t\u00f6rnek minket \u00e9s meg\u00f6regsz\u00fcnk, megint m\u00e1sok gondoskod\u00e1s\u00e1ra \u00e9s j\u00f3s\u00e1gra lesz\u00fcnk utalva. Mivel \u00e9let\u00fcnk kezdet\u00e9n \u00e9s v\u00e9g\u00e9n m\u00e1sok t\u00f6r\u0151dnek vel\u00fcnk, hogyan tudn\u00e1nk mi \u00e9let\u00fc<\/sup>nk derek\u00e1n nem t\u00f6r\u0151dni m\u00e1sokkal?\u201d<\/p>\n\n\n\n
\u2013 Tendzin Gjaco<\/strong><\/p>\n<\/blockquote>\n\n\n\n
\u00c1t kellett mindent \u00fajra rendezni, \u00fajra tervezni az agyamban. Sokat t\u00f6rtem a fejem, igaz,
hogy borzaszt\u00f3an hi\u00e1nyoztak l\u00e1nyaim, mindenre k\u00e9pes lettem volna, hogy l\u00e1ssam \u0151ket. De
\u00e1lland\u00f3an visszat\u00e9rt egy bels\u0151 hang, ami azt ism\u00e9telgette: ne tedd! Ak\u00e1rmennyire is f\u00e1jdalmas
lesz a kar\u00e1csony, t\u00e9lap\u00f3, el kell engedni ezt a gondolatot. Nagyon b\u00edztam abban, \u00e9n legal\u00e1bbis
\u00fagy sz\u00e1moltam, hogy janu\u00e1r v\u00e9g\u00e9n 90%, hogy otthon leszek. \u00cdgy ne l\u00e1ssanak, tal\u00e1n meg sem
ismernek, f\u0151leg a Zsuzsik\u00e1m m\u00e9g csak m\u00e1sf\u00e9l \u00e9ves volt, T\u00edmea \u00f6t \u00e9s f\u00e9l, de val\u00f3sz\u00edn\u0171, benne
is rossz eml\u00e9kek maradtak volna meg.
Koncentr\u00e1ljunk P\u00e9csre. Tudtam, annak a mintav\u00e9telnek meg kell lennie. Sz\u00fcks\u00e9ges,
hogy vegyenek mint\u00e1t a ves\u00e9mb\u0151l, mivel laboreredm\u00e9nyeim jobbak nem lettek. Tet\u0151t\u0151l-
talpig, szinte minden lehets\u00e9ges olyat megvizsg\u00e1ltak, ami el\u0151id\u00e9zhette volna ezt a nagyon
rossz vese \u00e9s m\u00e1jfunkci\u00f3t, 50-70 k\u00f6zt ingadoz\u00f3 gyullad\u00e1s \u00e9rt\u00e9ket. Menni kell, de min\u00e9l
hamarabb, meg sz\u00e9p helyre megyek, a p\u00e9csi veseklinik\u00e1t \u00e9s orvosait mindenki csak dics\u00e9rte!
T\u00f6bben k\u00e9rdezt\u00e9k, hogy nem f\u00e9lek-e a rep\u00fcl\u00e9st\u0151l? Valamit\u0151l, amit m\u00e9g sosem \u00e9ltem \u00e1t,
hogy lehetne f\u00e9lni? Na mindegy, de ezeket a k\u00e9rd\u00e9seket nem \u00e9rtettem. \u201eEjt\u0151erny\u0151vel\u201d
szoktunk ny\u00e1ron ugrani, amikor m\u00e9g olyan 5-6 \u00e9ves gyerekek voltunk. Vizet hordtunk az
arat\u00f3knak, estefel\u00e9 szokt\u00e1k rakni a szalmakazlakat. Mi, Tibi bar\u00e1tommal kint szoktunk egy f\u00e9l
\u00f3r\u00e1t maradni, arra m\u00e1r ki\u00e9rtek a mez\u0151re a t\u00f6bbi hasonl\u00f3 kor\u00fa sr\u00e1cok is. Az volt a
sz\u00f3rakoz\u00e1sunk, hogy t\u00e1volt ugrottunk a f\u00e9lig k\u00e9sz szalmakazal tetej\u00e9r\u0151l. Lent m\u00e9g volt
felrak\u00e1sra v\u00e1r\u00f3 szalma, mi felm\u00e1sztunk a szalmakazal tetej\u00e9re \u00e9s onn\u00e9t ugrottunk eserny\u0151vel.
Abban az id\u0151ben nagyon kezdtek fogyni rokons\u00e1gunk eserny\u0151i, mert mi, ha egy m\u00f3d volt r\u00e1
magunkhoz vett\u00fck. Semmi \u00e9rtelme sem volt az eg\u00e9sznek, de mi elmondhattuk a faluban, hogy
ejt\u0151erny\u0151s\u00f6k vagyunk, azzal ugrottunk. Persze, hogy bolondnak hittek minket. Voltak a
faluban nyaral\u00f3 gyerekek, nekik mindig t\u00e1volabb tett\u00fck a lenti szalma bogly\u00e1t addig, am\u00edg \u0151
m\u00e1szott a szalmakazal oldal\u00e1n. \u00cdgy t\u00f6rt\u00e9nt meg, hogy szeg\u00e9ny gyerek nem tudott elugrani a
puha bogly\u00e1ig, el\u0151tte landolt. Sajnos elt\u00f6rt a l\u00e1ba, amib\u0151l nagy kalamajka lett. Na ez\u00e9rt
megint mi kaptunk. Nem is \u00e9rtett\u00fck mi\u00e9rt mi kapjuk mindig a ver\u00e9st\u2026.
K\u00f6zeledett a T\u00e9lap\u00f3\u2026. Rossz \u00e9rz\u00e9sek j\u00e1rt\u00e1k \u00e1t eg\u00e9sz testemet, nem lehetek l\u00e1nyaimmal.
Tudtam, hogy nejem meg fogja oldani, adott nekik olyan csomagot, amit apu t\u00e9lap\u00f3ja hozott.
\u00c9rdekes m\u00f3don, azt meg sem bontott\u00e1k, kirakt\u00e1k az ablakba. \u00c9rdekes, de egyben
elgondolkodtat\u00f3 is. \u00c9n elkezdtem sz\u00e1molni a napokat, amik csak lassan mentek, annak
ellen\u00e9re, hogy kaptam a kezel\u00e9seket, torn\u00e1kat \u00e9s nagyon halov\u00e1ny barna sz\u00edn\u0171 folyad\u00e9kkal
kent\u00e9k a hajam. Az viszont nagyon j\u00f3 \u00e9rz\u00e9s volt, amikor l\u00e1ttam azt a \u201ezsibasz\u0151r\u201d szer\u0171 hajat.
Sokat s\u00e9t\u00e1ltunk a folyos\u00f3n, \u00fagy \u00e9reztem kimenn\u00e9k m\u00e1r k\u00eds\u00e9ret n\u00e9lk\u00fcl is, de ezt egyel\u0151re nem
engedt\u00e9k. Nem tudtuk elker\u00fclni, hogy ismer\u0151s\u00f6kkel ne tal\u00e1lkozzunk, az a sz\u00e1nalmas,
sajn\u00e1lkoz\u00f3 sz\u00f6veg, amiket lenyomtak\u2026. Nem kell engem sajn\u00e1lni, ez az \u00e9n bajom, \u00e9n
szereztem, majd meg is fogom oldani, a k\u00f6nnyeik nem seg\u00edtenek, ink\u00e1bb d\u00fch\u00edtenek. Na volt
egy j\u00f3 po\u00e9nos tal\u00e1lka is egyik ismer\u0151ssel. Akkor m\u00e9g tol\u00f3kocsival vittek valamilyen
vizsg\u00e1latra, megl\u00e1tott, j\u00f6tt fel\u00e9m kez\u00e9t ny\u00fajtva, J\u00f3zsik\u00e1m csak nem beteg vagy? Nem, baszki
farsangost j\u00e1tszunk. Ezen t\u00f6bbsz\u00f6r nevett\u00fcnk. Na vannak ilyen emberk\u00e9k is.
Nejem nem gy\u0151zte hozni a k\u00f6nyveket, a v\u00e9konyabbakat szinte egy-m\u00e1sf\u00e9l nap alatt
kiolvastam. Szerettem a b\u0171n\u00fcgyi igaz t\u00f6rt\u00e9neteket, \u00fatle\u00edr\u00e1sokat, kalandokat, l\u00edr\u00e1kat, szerelmes
k\u00f6nyveket. P\u00e1r nap volt kar\u00e1csonyig, aki jobb \u00e1llapotban volt azt hazaengedt\u00e9k. Szenteste,
csak h\u00e1rman voltunk. Rettenetes \u00e9rz\u00e9s volt. Szinte nem is sz\u00f3ltunk egym\u00e1shoz, gondolataim
csak otthon j\u00e1rtak. \u00d6r\u00fclnek-e az aj\u00e1nd\u00e9koknak, milyen lett a kar\u00e1csonyfa \u2013 a d\u00edszeken k\u00edv\u00fcl
mindent \u00e9n szoktam felrakni, mivel p\u00e1rat kor\u00e1bban siker\u00fclt elt\u00f6rn\u00f6m, \u00edgy ezt a nejemre
hagytam. Aranyosak voltak a n\u0151v\u00e9rk\u00e9k, hoztak a szob\u00e1nk asztal\u00e1ra feny\u0151\u00e1gakat, feld\u00edsz\u00edtve,
de nekem az tetszett igaz\u00e1n, amit nejem hozott m\u00e9g d\u00e9lut\u00e1n. Hasonl\u00f3k\u00e9pp telt el a szilveszter
is, boldog \u00faj \u00e9vet k\u00edv\u00e1ntunk egym\u00e1snak\u2026.
M\u00e1r csak h\u00e1rom nap \u00e9s indulunk v\u00e9gre P\u00e9csre, nekem csak ez j\u00e1rt az eszemben.
Megbesz\u00e9lt\u00fck feles\u00e9gemmel, oda nagyon rossz a vonatk\u00f6zleked\u00e9s, meg azt az egy-m\u00e1sf\u00e9l
hetet ki fogjuk b\u00edrni, hogy nem tal\u00e1lkozunk. Elk\u00e9sz\u00edtette a cuccomat, nem sokat, csak a
fontosabbakat. Nem tudtam aludni indul\u00e1s el\u0151tti \u00e9jszaka, v\u00e1rtam m\u00e1r nagyon az indul\u00e1st.
Mondt\u00e1k, reggel m\u00e1r ne egyek, ne igyak, helyette kaptam p\u00e1r sz\u00e1momra ismeretlen
gy\u00f3gyszert, mondt\u00e1k, hogy ez 80%-ban meg fogja akad\u00e1lyozni, hogy ne h\u00e1nyjak. \u00c9n erre nem
is gondoltam, kicsit k\u00e1b\u00e1nak \u00e9reztem magam. Ment\u0151 kivitt a rept\u00e9rre, ott volt m\u00e1r a
helikopter, a k\u00e9t pil\u00f3ta bemutatkozott, meg egy orvos is, akit eddig \u00e9n nem l\u00e1ttam. Amikor
m\u00e1r minden rendben volt beind\u00edtotta a g\u00e9pet, aminek el\u00e9g kem\u00e9ny hangja volt. V\u00e1rja a torony
jelz\u00e9s\u00e9t, mondta, majd hamarosan felsz\u00e1llt a g\u00e9pmad\u00e1r. Mindig feljebb, feljebb, madarak
rep\u00fcltek el mellett\u00fcnk, nagyon sz\u00e9p volt a t\u00e1j onnan a magasb\u00f3l. Minden m\u00e1snak, kisebbnek,
de sz\u00e9pnek t\u0171nt. K\u00e9rdezte szerintem a doki, hogy nincs-e h\u00e1nyingerem, nem f\u00e9lek-e? Nem.
Minden rendben volt. Hamar lehetett is l\u00e1tni a p\u00e9csi repteret. Ahogy ereszkedett le a g\u00e9p,
akkor elkezdett liftezni a gyomrom, de amilyen hirtelen j\u00f6tt, \u00fagy hamar el is m\u00falt. Amikor
le\u00e9rt\u00fcnk a l\u00e9pcs\u0151n ott egy kicsit sz\u00e9d\u00fcltem, viszont sehol sem volt a ment\u0151, aminek szerint\u00fck
m\u00e1r ott kellett volna v\u00e1rni a g\u00e9pet. A pil\u00f3ta egy nagyot k\u00e1romkodott, a m\u00e1sik sem akart
lemaradni, \u0151 is elk\u00fcldte a p\u00e9csi ment\u0151s\u00f6ket melegebb \u00e9ghajlatra, mivel nekik Pestre kellett
volna sietni\u00fck. Na, v\u00e9gre meghallottuk a szir\u00e9na hangj\u00e1t, a barom most bekapcsolta a szir\u00e9n\u00e1t,
mert tudja, hogy nagy szarban van, mondt\u00e1k a pil\u00f3t\u00e1k. Na bepakoltak, megt\u00f6rt\u00e9nt az \u00e1tad\u00e1s,
\u00e1tv\u00e9tel, mintha egy p\u00e1nc\u00e9lszekr\u00e9nyt hoztak volna.
Elindult v\u00e9gre a ment\u0151, bekapcsolta a szir\u00e9n\u00e1t megint, most \u00e9n mondtam neki, t\u0151lem
most azonnal veszik a mint\u00e1t a ves\u00e9mb\u0151l, az\u00e9rt siet, vagy nem \u00e9r r\u00e1 v\u00e1rni a pirosn\u00e1l? Nagy
okosan r\u00e1m n\u00e9zett, kikapcsolta. Megsz\u00f3lalt nem sokkal k\u00e9s\u0151bb a ment\u0151\u00e1pol\u00f3, hogy mindj\u00e1rt
l\u00e1tni fogjuk a 400 \u00e1gyas k\u00f3rh\u00e1zat. H\u00e1la Istennek, mondtam, mert a koll\u00e9g\u00e1ja borzaszt\u00f3an
szarul vezet! Erre az \u00f6k\u00f6r r\u00e1satuzott, majdnem kil\u00f6ktem az el\u0151ttem l\u00e9v\u0151 \u00fcl\u00e9st. Lemarh\u00e1ztam,
mondtam neki, hogy mivel \u00e9s kivel sz\u00f3rakozzon. H\u00e1t l\u00e1ttam, ki van \u00edrva: P\u00e9csi Egyetemi 400
\u00e1gyas oktat\u00f3k\u00f3rh\u00e1z. De ez csak ment tov\u00e1bb. Elker\u00fclte ember a k\u00f3rh\u00e1zat, vagy hova megy?
\u00c9n nem ide vagyok utalva mondta, hanem a f\u0151t\u00e9ri kettes belgy\u00f3gy\u00e1szatra. Ez lehetetlen,
mondtam neki, hogy \u00e1lljon meg, de csak ment tov\u00e1bb. K\u00e1r volt besz\u00f3lni neki, gondoltam, ez
most sz\u00f3rakozik velem, mint katonakoromban a taxis. Egy j\u00f3 gyereket vittem a katonai
b\u00edr\u00f3s\u00e1gra, a taxis azt hitte nem ismerem Pestet. Vitt benn\u00fcnk k\u00f6rbe, k\u00f6rbe, hogy min\u00e9l t\u00f6bbet
k\u00e9rhessen a fuvar\u00e9rt. Amikor meg\u00e1llt v\u00e9gre adtam neki 30 forintot, ez 1974-ben volt.
Ment ez a j\u00f3ember sz\u0171k utc\u00e1kban, \u00fajra f\u0151\u00fat, v\u00e9gre befordult egy nagyon romos udvarba.
Meg\u00e9rkezt\u00fcnk. \u2013 mondta. Gondoltam itt lakhat, megn\u00e9zi a csal\u00e1dj\u00e1t. \u00c9n ma r\u00e1\u00e9rek, egyszerre
\u00fagy sem tesznek velem semmit. Kisz\u00e1lltak. Nagyon but\u00e1n n\u00e9zhettem. \u201eNa, Borik\u00e1m nem akar
kisz\u00e1llni?\u201d Majd a k\u00f3rh\u00e1zn\u00e1l. \u2013 mondtam. Ez a k\u00f3rh\u00e1z. \u2013 mondt\u00e1k szinte egyszerre, de most
m\u00e1r \u0151k voltak idegesek. Kisz\u00e1lltam, bement\u00fcnk, elment valami pap\u00edrokat int\u00e9zni.
Mi v\u00e1rtunk, \u00edgy volt id\u0151m k\u00f6r\u00fcln\u00e9zni. Koszos, mocskos falak. Volt, ahol m\u00e1r kisebb-
nagyobb darabokban hullott le a fal. P\u00e1r feh\u00e9rk\u00f6penyest is l\u00e1ttam, \u00edgy megk\u00e9rdeztem a ment\u0151s
urat, val\u00f3ban j\u00f3 helyre hoztak? Nekem a 400 \u00e1gyast mondt\u00e1k. El\u0151vett egy pap\u00edrt, amire r\u00e1 volt
\u00edrva a nevem, meg P\u00e9cs II. belgy\u00f3gy\u00e1szat oktat\u00f3k\u00f3rh\u00e1z. A rosszull\u00e9t ker\u00fclgetett, hova hoztak
engem, \u00e9n ekkora mocskot m\u00e9g \u00e9letemben nem l\u00e1ttam. Folyt r\u00f3lam idegess\u00e9gemben a v\u00edz,
pedig janu\u00e1r volt. Vissza\u00e9rt a ment\u0151sof\u0151r. Menj\u00fcnk! \u2013 mondta. Elindultak, \u00e9n ut\u00e1nuk egy
labirintus-szer\u0171 folyos\u00f3n, h\u00e1rom l\u00e9pcs\u0151n le, ut\u00e1na n\u00e9gy vagy \u00f6t\u00f6n fel. Nagyon szarul \u00e9reztem
magam. Itt is vagyunk. \u2013 mondta valamelyik.
A sof\u0151r megint elment valamit int\u00e9zkedni, amikor megl\u00e1ttam, hogy a feles\u00e9gem \u00e9s
\u00e9desap\u00e1m egy hossz\u00fa folyos\u00f3n j\u00f6ttek fel\u00e9m! Most m\u00e1r val\u00f3ban azt hittem, tal\u00e1n meghaltam \u00e9s
a pokolban vagyok, vagy megh\u00fcly\u00fcltem. Oda\u00e9rtek, a feles\u00e9gem sz\u00f3lalt meg. Most j\u00f6ttek ki a
k\u00f6nnyei el\u0151sz\u00f6r, itt veszik a biopszi\u00e1t mondta. Egy vil\u00e1g omlott \u00f6ssze bennem. Nem tudom,
nem eml\u00e9kszem r\u00e1, mennyi id\u0151 telhetett el, mire az els\u0151 sz\u00f3t kimondtam. S\u00edrtunk mind a
ketten.
Bentr\u0151l zavar\u00f3 nevet\u00e9st lehetett hallani. Mi nem tudtunk egym\u00e1snak mit mondani. Erre,
a l\u00e1tott \u00e1llapotok ut\u00e1n nem voltak szavak. V\u00e9gre megjelent a ment\u0151\u00e1pol\u00f3val egy n\u0151v\u00e9r \u2013 utcai
ruh\u00e1ban, k\u00e9k k\u00f6penyben. J\u00f6jjenek velem! \u2013 megmutatom szob\u00e1j\u00e1t. A folyos\u00f3n p\u00e1r emberrel
tal\u00e1lkoztunk, volt amelyik doh\u00e1nyzott. A folyos\u00f3 annyira keskeny volt, tal\u00e1n egy kerekessz\u00e9k
elf\u00e9rt volna, de v\u00e9gig volt rakva valamilyen szerintem nem odaval\u00f3 holmikkal.
Olyan temet\u0151i hangulat volt. A feles\u00e9gem, ap\u00e1m is \u00e9rthetetlen\u00fcl n\u00e9zett. D\u00e9lut\u00e1n \u00fagy k\u00e9t
\u00f3ra lehetett, de a szoba nagyon s\u00f6t\u00e9t volt. A falon \u00e9s a mennyezeten t\u00f6bb helyen meg volt
indulva a fest\u00e9k. Nagyon kellemetlen, b\u00fcd\u00f6s, \u00e1porodott szag volt, egy\u00e1ltal\u00e1n nem k\u00f3rh\u00e1zi.
Minden k\u00f3rh\u00e1znak van valami elviselhet\u0151, jellegzetes szaga, de ez nem az volt. Jobb oldalon a
m\u00e1sodik szoba ajtaj\u00e1t nyitotta ki. Ez lesz a szob\u00e1ja, itt van egyed\u00fcl szabad \u00e1gy. H\u00e1rom\u00e1gyas
szoba volt, U alakban voltak az \u00e1gyak. A baloldali bels\u0151, az ablakhoz k\u00f6zel, az volt szabad.
M\u00e9g t\u0171rhet\u0151en n\u00e9zett ki ahhoz k\u00e9pest, amit a folyos\u00f3n l\u00e1ttunk, k\u00f6z\u00e9pen volt egy kicsi asztal.
K\u00e9t k\u00f6z\u00e9pkor\u00fa beteg volt a szob\u00e1ba. A n\u0151v\u00e9r m\u00e9g az ajt\u00f3b\u00f3l annyit mondott: mivel eb\u00e9dr\u0151l
m\u00e1r lek\u00e9stem, szemben \u2013 mutatott egy ir\u00e1nyba \u2013, van egy ABC, ott tudnak venni ennival\u00f3t.
Orvos meg vagy m\u00e9g ma, vagy holnap j\u00f6n hozz\u00e1m. Feles\u00e9gem kirakta azt a p\u00e1r cuccot,
borotv\u00e1t, fogkr\u00e9met, azt\u00e1n csak n\u00e9zt\u00fck egym\u00e1st. Nagyon f\u00e1radt voltam, vonzott az \u00e1gy, de
valami\u00e9rt azt \u00e9reztem, hogy menj\u00fcnk innen, de gyorsan. Szerintem a feles\u00e9gem \u00e9s ap\u00e1m
fej\u00e9ben is valami ilyen j\u00e1rhatott, mivel ahogy kimondtam, m\u00e1r indultunk is. Nejem
visszal\u00e9pett, megk\u00e9rdezte a k\u00e9t betegt\u00e1rsat, k\u00e9rnek e valamit a boltb\u00f3l. Felv\u00e1gott kellett nekik.
V\u00e9gig j\u00e1rtuk megint azt a labirintust, v\u00e9gre le\u00e9rt\u00fcnk egy a f\u0151t\u00e9rre ny\u00edl\u00f3 ajt\u00f3hoz. Ott \u00fclt egy
k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl 2×3 m\u00e9teres helyis\u00e9gben a port\u00e1s. Mondtuk neki, ki szeretn\u00e9nk menni a boltba.
T\u0151le oda megy\u00fcnk, ahova akarunk, volt a v\u00e1lasz. \u00d6sszen\u00e9zt\u00fcnk, majd kil\u00e9pt\u00fcnk v\u00e9gre a
leveg\u0151re, amibe olyan nagyokat sz\u00edvtam, sz\u00edvtunk, majd elindultunk. M\u00e1r csak este
gondolkoztam el azon, a boltig vezet\u0151 \u00faton egyik\u00fcnk sem sz\u00f3lalt meg.
K\u00f6zvetlen a bolt mellett volt egy k\u00e1v\u00e9z\u00f3, mi ap\u00e1mmal bement\u00fcnk oda, am\u00edg feles\u00e9gem
bev\u00e1s\u00e1rolt. \u00dclt\u00fcnk egym\u00e1ssal szemben, ap\u00e1m sz\u00f3lalt meg: \u201eFiam, azt az egy, tal\u00e1n m\u00e1sf\u00e9l
hetet kell csak kib\u00edrnod itt, mi meg \u00fagyis j\u00f6v\u00fcnk. \u0150 kisfr\u00f6ccs\u00f6t, \u00e9n citromos \u00fcd\u00edt\u0151t ittam.
Tudtam, hogy Szombathely \u00e9s P\u00e9cs k\u00f6zt borzaszt\u00f3an rossz a vonatk\u00f6zleked\u00e9s, plusz m\u00e9g
S\u00e1rv\u00e1r, ahonnan indulnak. Cik\u00e1koltam \u00e9pp, ittam az \u00fcd\u00edt\u0151b\u0151l, meg ne pr\u00f3b\u00e1lj\u00e1k ide az Isten
h\u00e1ta m\u00f6g\u00e9 elj\u00f6nni, mondtam. Este f\u00e9l kilenckor kellett volna indulni \u00e9s reggel nyolc, kilenc
\u00f3ra magass\u00e1g\u00e1ban \u00e9rt volna ide, aki elindul. Nem tudom min gondolkodhatott, de saj\u00e1t
mag\u00e1hoz k\u00e9pest, most nem sokat besz\u00e9lt. K\u00f6zben v\u00e9gzett nejem a bev\u00e1s\u00e1rl\u00e1ssal \u00e9s indultunk
is vissza. \u0150 szinte ugyanazt ism\u00e9telte el, amit \u00e9desap\u00e1m, neki is csak annyit mondtam, hogy
meg ne pr\u00f3b\u00e1lj\u00e1k. F\u0151leg \u00e9jszak\u00e1ra, a gyerekeket kire hagyja. M\u00e1r megbesz\u00e9lt\u00e9k a n\u0151v\u00e9remmel
ezt is, \u00e9n azon ne agg\u00f3djak, j\u00f3 helyen lesznek. Most mondom el utolj\u00e1ra, hogy senki ne j\u00f6jj\u00f6n
ide erre az Istenverte helyre! M\u00e9rges lettem. Ebbe maradtunk, k\u00f6zben vissza is \u00e9rt\u00fcnk a
k\u00f3rh\u00e1zba. Hamarosan el is b\u00facs\u00faztunk, mert az utat sem ismert\u00e9k az \u00e1llom\u00e1s fel\u00e9 \u00e9s f\u00e9l hat
k\u00f6r\u00fcl indult vissza a vonat.
Pizsam\u00e1ra vetk\u0151ztem. Nem tudtam enni, befek\u00fcdtem az \u00e1gyba. Pr\u00f3b\u00e1ltam semmire sem
gondolni, de a mai nap sz\u00f6rny\u0171s\u00e9gei nem hagytak nyugodni. Kezdett s\u00f6t\u00e9tedni, k\u00f6zben az
egyik betegt\u00e1rs t\u00f6rte meg a csendet. Honnan j\u00f6ttem, milyen probl\u00e9m\u00e1val, csal\u00e1d? Mondtam,
csak a vesebiopszi\u00e1t csin\u00e1lj\u00e1k meg, azt\u00e1n m\u00e1r megyek is vissza a szombathelyi k\u00f3rh\u00e1zba.
Elmondta, volt itt egy beteg, nemr\u00e9g ment vissza Zalaegerszegre, k\u00f6zel k\u00e9t h\u00f3napot volt itt,
t\u0151le is sz\u00f6vettant vettek a ves\u00e9j\u00e9b\u0151l. El\u0151sz\u00f6r kivizsg\u00e1l\u00e1sok sora. Ha net\u00e1n megyek a
n\u0151v\u00e9rszoba fel\u00e9, n\u00e9zzek be, jobb oldalon minden betegnek van egy \u201efejl\u00e9ce\u201d. Azokat a
vizsg\u00e1latokat csin\u00e1lj\u00e1k sorba, \u00e9s amikor azok megvannak csak ut\u00e1na lesz biopszia. Felejtsem
el, hogy \u00e9n itt beteg vagyok, vagy betegk\u00e9nt kezelnek, k\u00eds\u00e9rleti \u201emajmok\u201d vagyunk a legt\u00f6bb
orvos szem\u00e9ben! Ez csak vicc mondtam, hisz olyan j\u00f3 neve van mindenhol a p\u00e9csi
veseklinik\u00e1nak! Majd megtudom, mondta, de b\u00e1r \u00fagy lenne, ahogy \u00e9n elgondoltam, sok
szerencs\u00e9t k\u00edv\u00e1nt hozz\u00e1 \u00e9s a fal fel\u00e9 fordult.
\u00cdgy maradtak a k\u00e9telyek, nem tudtam, ez most val\u00f3ban \u00edgy van, vagy csak megpr\u00f3b\u00e1lt
megijeszteni?! Na, m\u00e9g ez hi\u00e1nyzott ebb\u0151l a napb\u00f3l. Nem j\u00f6tt \u00e1lom a szememre, halkan \u00fagy
f\u00e9l tizenkett\u0151kor kimentem, hogy k\u00e9rek a n\u0151v\u00e9rt\u0151l nyugtat\u00f3t vagy altat\u00f3t. Alig tal\u00e1ltam meg, a
nagy el\u0151t\u00e9rben voltak, ahogy ide j\u00f6v\u00fcnk fel. \u00c9pp egy f\u00e9rfi halottat takartak le, de csak olyan
matracszer\u0171 v\u00e1szonra, szinte a f\u00f6ldre. \u00c9szrevettek, mondta, nem kell f\u00e9lni, az m\u00e1r nem fog
b\u00e1ntani. Ennyi egy ember? Gondoltam! Mondtam, hogy mi\u00e9rt j\u00f6ttem, mondta, ha az orvos \u00edr
ki holnap, akkor majd kapok. Na, rohadj meg! \u2013 gondoltam \u00e9s visszamentem. Lefek\u00fcdtem,
v\u00e1rtam a reggelt, de nagyon nehezen kezdett v\u00e9gre vil\u00e1gosodni. V\u00e1rtam, hogy fel\u00e9bredjen
v\u00e9gre a koll\u00e9ga, aki az este megpr\u00f3b\u00e1lt megijeszteni. J\u00f6tt egy takar\u00edt\u00f3n\u0151, aki bevizezte a
szob\u00e1t, de komolyan, ha mi a honv\u00e9ds\u00e9gn\u00e9l \u00fagy mostunk volna fel, h\u00e1romnapi fogd\u00e1t kaptunk
volna. Egy j\u00f3 t\u00f3cs\u00e1t csin\u00e1lt az asztal alatt, ami \u00fagy d\u00e9lre tal\u00e1n fel is sz\u00e1radt\u2026
V\u00e9gre fel\u00e9bredt az \u00fajdons\u00fclt bar\u00e1tom, mondtam is neki, k\u00e1r volt az este \u00fagy r\u00e1m
ijeszteni. Semmit nem b\u00edrtam aludna att\u00f3l, amiket mondott. Nem is \u0151, hanem a Jani nevezet\u0171
mondta, az nem megf\u00e9leml\u00edt\u00e9s volt, minden szava igaz volt! \u0150k m\u00e1r h\u00f3napok \u00f3ta itt vannak,
nekik is vese probl\u00e9m\u00e1juk volt, de nem olyan jelleg\u0171, mint az eny\u00e9m. Majd vizitkor megl\u00e1tom
milyen egy betegfelv\u00e9tel, att\u00f3l f\u00fcgg melyik orvoshoz ker\u00fcl\u00f6k. Ha sok p\u00e9nzt hoztam
magammal, akkor ok\u00e9, ha nem, akkor b\u00e1rmi lehets\u00e9ges. K\u00f6zben behozt\u00e1k a reggelit, \u0151k ettek,
\u00e9n b\u00e1multam, mint borj\u00fa az \u00faj kapura. Gondoltam, t\u00f6bbet nem is k\u00e9rdezem \u0151ket, ennyi \u00e9pp
el\u00e9g volt a k\u00e1b\u00edt\u00e1sb\u00f3l. Vicces fi\u00fak. J\u00f3 hangulatban lehetnek, ha van kedv\u00fck a m\u00e1sik beteget
\u00edgy megf\u00e9leml\u00edteni.
V\u00e9gre j\u00f6tt a vizit, keddi nap volt. Ma nagy vizit lesz. \u2013 mondt\u00e1k ezek a ,,boh\u00f3cok\u201d.
Ilyenkor j\u00f6n a professzor \u00far is, meg p\u00e9nteken is. M\u00e1r semmit sem hittem el nekik, nem is
k\u00e9rdeztem \u0151ket. Berobbant egy n\u0151v\u00e9r l\u00e1zlapokkal, amiket gyorsan sz\u00e9t is sz\u00f3rt k\u00f6zt\u00fcnk, a k\u00e9t
j\u00f3kedv\u0171\u00e9t \u00f6sszekeverte, most \u00e9n nevettem. Berobogtak, hamarosan eld\u0151l minden. Mint
k\u00e9s\u0151bb meg tudtam, a f\u0151n\u0151v\u00e9r, h\u00e1rom orvos, a professzor, meg k\u00e9t vagy h\u00e1rom n\u0151v\u00e9r m\u00e9g.
J\u00e1nossal kezdt\u00e9k, s\u00fagtak, b\u00fagtak, nem lehetett \u00e9rteni, hogy mit, a f\u0151n\u0151v\u00e9r jegyzetelt, majd
j\u00f6ttek hozz\u00e1m. Az egyik doki mondta, nem kell mag\u00e1nak l\u00e9nyeg\u00e9ben semmit sem mondani,
m\u00e1r tudunk mindent mag\u00e1r\u00f3l, meghallgatta m\u00e9g, gondolom, a t\u00fcd\u0151m el\u0151l, h\u00e1tul. Megint
k\u00f6z\u00e9pre mentek, besz\u00e9ltek, de annyira halkan, hogy semmit nem tudtam kivenni bel\u0151le, a
n\u0151v\u00e9r meg jegyzetelt, de sokat. Palin\u00e1l ugyan ezt a m\u00f3k\u00e1t j\u00e1tszott\u00e1k el. Az ajt\u00f3b\u00f3l visszasz\u00f3lt
az egyik orvos, ne menjek sehova, majd j\u00f6nnek \u00e9rtem. Megkezd\u0151dnek a vizsg\u00e1latok. Nem
\u00e9rtettem az eg\u00e9szet. Szombathelyen \u00e9rthet\u0151en, hangosan elmondt\u00e1k mindenkinek, kivel mikor
mit fognak tenni, vagy hova, mi\u00e9rt viszik. Ezek siketn\u00e9m\u00e1k, vagy mi a bajuk k\u00e9rdeztem. \u201eNa
piktork\u00e1m, most \u00edrt\u00e1k meg a programodat, amit mondtunk, d\u00e9lut\u00e1n m\u00e1r kint lesz a falon,
megn\u00e9zheted.\u201d \u2013 mondta az egyik \u201ekoll\u00e9ga\u201d. Tudt\u00e1k, hogy fest\u0151 a szakm\u00e1m, ez\u00e9rt m\u00e1r csak
\u00edgy sz\u00f3l\u00edtottak. Led\u00f6bbentem, ezek nem ugrattak engem, nagyon is komolyan besz\u00e9ltek.
Mondt\u00e1k, ha v\u00e9ge lesz a vizitnek, megmutatj\u00e1k az udvarban ketrecekben van egy csom\u00f3
mindenf\u00e9le \u00e1llat, ny\u00fal, patk\u00e1ny, galambok, ty\u00fakok, g\u00f6r\u00e9ny. Azokon k\u00eds\u00e9rleteznek, \u00e9s vel\u00fcnk
is ugyanezt teszik. \u0150k m\u00e1r a nagy r\u00e9sz\u00e9n t\u00fal vannak\u2026. Nagyon h\u00fcly\u00e9n n\u00e9zhettem, mert
sajn\u00e1ltak is, \u00fagy vettem \u00e9szre, vagy \u00f6r\u00fcltek neki, hogy j\u00f6tt m\u00e9g egy k\u00eds\u00e9rleti ny\u00fal.<\/p>\n\n\n\n<\/h3>\n\n\n\n
<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"
\u201eHogyan tudn\u00e1nk mi \u00e9let\u00fcnk derek\u00e1n nem t\u00f6r\u0151dni m\u00e1sokkal?\u201d J\u00f3zsefnek el kell engednie a csal\u00e1di kar\u00e1csony gondolat\u00e1t, hogy a gy\u00f3gyul\u00e1sra koncentr\u00e1lhasson. A fejezet a v\u00e1rva v\u00e1rt p\u00e9csi \u00fat kr\u00f3nik\u00e1ja: az els\u0151 helikopteres rep\u00fcl\u00e9s izgalm\u00e1t hamar felv\u00e1ltja a d\u00f6bbenet. A modern klinika helyett egy romos, „temet\u0151i hangulat\u00fa” k\u00f3rteremben tal\u00e1lja mag\u00e1t, ahol a betegt\u00e1rsak figyelmeztet\u00e9sei \u00e9s a falakon omladoz\u00f3 fest\u00e9k k\u00f6z\u00f6tt kell meg\u0151riznie a rem\u00e9nyt.<\/p>\n","protected":false},"author":2,"featured_media":365,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[5],"tags":[],"class_list":["post-241","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-fejezetek"],"blocksy_meta":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/elettortenetem.eu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/241","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/elettortenetem.eu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/elettortenetem.eu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/elettortenetem.eu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/users\/2"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/elettortenetem.eu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=241"}],"version-history":[{"count":3,"href":"https:\/\/elettortenetem.eu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/241\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":366,"href":"https:\/\/elettortenetem.eu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/241\/revisions\/366"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/elettortenetem.eu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/media\/365"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/elettortenetem.eu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=241"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/elettortenetem.eu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=241"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/elettortenetem.eu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=241"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}