{"id":376,"date":"2026-04-25T07:25:23","date_gmt":"2026-04-25T05:25:23","guid":{"rendered":"https:\/\/elettortenetem.eu\/?p=376"},"modified":"2026-05-03T17:44:01","modified_gmt":"2026-05-03T15:44:01","slug":"9-fejezet","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/elettortenetem.eu\/index.php\/2026\/04\/25\/9-fejezet\/","title":{"rendered":"9. Fejezet"},"content":{"rendered":"\n
\n

\u201eVan olyan ember, aki a d\u00f6nt\u00e9se k\u00f6vetkezm\u00e9ny\u00e9vel csak k\u00e9s\u0151bb szembes\u00fcl, viszont \u00e9lete v\u00e9g\u00e9ig lelkiismeret-furdal\u00e1s gy\u00f6tri majd miatta. A lelkiismeret-furdal\u00e1s pedig, mint tudjuk, a\u00a0betegs\u00e9gek\u00a0meleg\u00e1gya.\u201d<\/p>\n\n\n\n

Patik L\u00e1szl\u00f3<\/strong><\/p>\n<\/blockquote>\n\n\n\n

Itt nem volt k\u00fcl\u00f6n intenz\u00edv oszt\u00e1ly, egy\u00fctt voltunk a t\u00f6bbi beteggel. J\u00f6ttek a m\u00e1sik k\u00e9t
beteghez is a l\u00e1togat\u00f3k. Egyik p\u00e9csi, a m\u00e1sik kaposv\u00e1ri volt. Term\u00e9szetesen j\u00f6ttek hozz\u00e1juk is
a l\u00e1togat\u00f3k, ez engem egy\u00e1ltal\u00e1n nem zavart, de azt \u00e9szrevettem, \u00e9n voltam k\u00f6zpontban,
nagyon n\u00e9ztek. Ronda egy l\u00e1tv\u00e1ny lehettem. Tele madzagokkal, inf\u00fazi\u00f3val, maszkkal,
oxig\u00e9npalack az \u00e1gy v\u00e9g\u00e9ben. \u00dagy n\u00e9zhettem ki, mint egy f\u00f6ld\u00f6nk\u00edv\u00fcli l\u00e9ny. T\u00f6bbsz\u00f6r is \u00e1t
kellett gondolnom, hogy kevesebb nyugtat\u00f3t folyassanak bel\u00e9m, de ink\u00e1bb le\u00edrtam, mivel le
volt tomp\u00edtva az agyam. Ahogy m\u00e1r \u00edrtam a reggeli \u00e9s esti inf\u00fazi\u00f3kat szokt\u00e1k tele nyugtat\u00f3zni
injekci\u00f3val. \u00edgy azt gondoltam ki, hogy a reggeli amikor \u00fagy kb. f\u00e9lig folyt le az inf\u00fazi\u00f3,
lecser\u00e9lj\u00fck az asztalon l\u00e9v\u0151 telire. Azokban, l\u00e9nyeg\u00e9ben csak desztill\u00e1lt (s\u00f3s v\u00edz) volt. Ehhez
kellett a szobat\u00e1rsaim seg\u00edts\u00e9ge. Reggel az asztalra, vagy az \u00e1gyam v\u00e9g\u00e9be szokta lerakni a
n\u0151v\u00e9r ezeket a m\u00e9g \u201esz\u0171z\u201d inf\u00fazi\u00f3kat. Azt l\u00e1ttam, hogy kapok gy\u00f3gyszerbe annyi
gyullad\u00e1scs\u00f6kkent\u0151t, alvad\u00e1sg\u00e1tl\u00f3t, hogy abb\u00f3l baj nem lehet. Persze, hogy kaptak rajt a
koll\u00e9g\u00e1k, megbesz\u00e9lt\u00fck, \u00e9n odaadtam nekik amit le\u00edrtam, tetszett nekik a dolog.

M\u00e1snap reggel indult az akci\u00f3nk. Amikor \u00fagy f\u00e9lig lefolyt a nyugtat\u00f3s anyag, egyik az
ajt\u00f3n\u00e1l figyelt, am\u00edg a m\u00e1sik gyorsan kicser\u00e9lte a m\u00e9g \u201esz\u0171z\u201d inf\u00fazi\u00f3ra. Pillanatok alatt
megvolt. Mivel a ki\u00fcr\u00fclt palackokat a szemetesbe szokt\u00e1k dobni, mi a nyugtat\u00f3sat a
szekr\u00e9nyembe. Amikor a norm\u00e1l lefolyt, azt m\u00e1r a n\u0151v\u00e9r cser\u00e9lte le, \u00edgy ment eg\u00e9sz nap, majd
este megism\u00e9telt\u00fck. Mire d\u00e9l lett, m\u00e1r eg\u00e9szen kitisztult az agyam. Na \u00edgy ment az akci\u00f3nk
napokig. A nyugtat\u00f3sakat, meg elvitt\u00e9k a l\u00e1togat\u00f3ik \u00e9s elt\u00fcntett\u00e9k. Semmi probl\u00e9ma nem volt,
\u00fajra norm\u00e1lis lett az agyam. De megfogadtam, vizitkor, ha net\u00e1n k\u00e9rdeznek, am\u00edg v\u00e1laszolok,
leveszik az oxig\u00e9n adagol\u00f3t, nagyon kedves leszek vel\u00fck. M\u00e1r t\u00f6bb mint k\u00e9t hete fek\u00fcdtem \u00e9s
birk\u00f3ztam az emb\u00f3li\u00e1val, amikor \u00e9szrevettem, ha levett\u00e9k a maszkot, m\u00e1r nem is hi\u00e1nyzott
annyira, amit mondtam is nekik. M\u00e9g p\u00e1r nap, elv\u00e9geznek p\u00e1r kontrollt, ha valami nem j\u00f6n
k\u00f6zbe, akkor azt megsz\u00fcntetik.

Most m\u00e1r mindig t\u00f6bbet ehettem, a Prednizolon farkas\u00e9tv\u00e1gyat csin\u00e1lt. Csak az az
\u00e1gyt\u00e1laz\u00e1s, fiatal n\u0151v\u00e9rek, tanul\u00f3k, hozt\u00e1k, vitt\u00e9k, ezt nagyon sz\u00e9gyelltem, ez\u00e9rt hi\u00e1ba
k\u00edv\u00e1ntam, nem ettem sokat. Ha kellett, valamelyik szobat\u00e1rsamnak adtam. \u00dajra tudtam
olvasni, feles\u00e9gemmel elhozattam a Bibli\u00e1t, amit neh\u00e9z \u00e9rtelmezni sok helyen, de legal\u00e1bb
nem felejtettem el.

Eltelt egy h\u00f3nap, mire megj\u00f6tt v\u00e9gre a vesesz\u00f6vettan eredm\u00e9nye. Ezt nagyvizitkor
monda el a Hammer Aur\u00e9l professzor. Egy\u00e9rtelm\u0171 fest\u00e9k, s\u0151t \u00f3lomm\u00e9rgez\u00e9s, ami annyiban
\u201eszerencs\u00e9snek\u201d mondhat\u00f3, hogy a vese k\u00fcls\u0151 k\u00e9rg\u00e9t k\u00e1ros\u00edtotta nagy m\u00e9rt\u00e9kben. J\u00f3l
gondolt\u00e1k szerencs\u00e9re \u0151k is. Az\u00e9rt kapom m\u00e9g egy ideig a sok gy\u00f3gyszert, v\u00e9rt, v\u00e9rplazm\u00e1t.
Dics\u00e9rte magukat. L\u00e9nyeg\u00e9ben sokat nem is fognak v\u00e1ltoztatni a gy\u00f3gyszerez\u00e9sen.
Megk\u00e9rtem, a nyugtat\u00f3kat vegy\u00e9k lejjebb, amit meg\u00edg\u00e9rt. Annyit m\u00e9g megjegyzett, hogy az
\u00f3lom, \u00e9letem v\u00e9g\u00e9ig elfog k\u00eds\u00e9rni, nem \u00fcr\u00fcl ki a szervezetb\u0151l, pedig m\u00e1r annyi v\u00e9rt adtak,
szinte lecser\u00e9lt\u00e9k a v\u00e9remet, de ez a szervezetem szinte minden r\u00e9sz\u00e9be bef\u00e9szkelte mag\u00e1t. A
nyelvem hegy\u00e9n volt, de mivel meg\u00edg\u00e9rtem, hogy nem sz\u00f3lok, magamban gondoltam \u00e1t most
tiszt\u00e1bb fejjel a sok nyugtat\u00f3 n\u00e9lk\u00fcl a mintav\u00e9telt. Le\u00edrtam m\u00e1r kor\u00e1bban, \u00e9n senkit nem
okolok, hogy \u00edgy vagyok, viszont annyit tanultam m\u00e1r az egy \u00e9v k\u00f3rh\u00e1z alatt, hogy minek
hova vezet a v\u00e9ge. \u00cdgy t\u00f6bb k\u00e9rd\u00e9s is megfogalmaz\u00f3dott bennem: mi\u00e9rt nem \u00e1ll\u00edtott\u00e1k le a
v\u00e9rh\u00edg\u00edt\u00f3k ad\u00e1s\u00e1t a vesebiopszia elv\u00e9gz\u00e9se el\u0151tt. Az, hogy ut\u00e1na sem \u00e1ll\u00edtott\u00e1k vissza a
v\u00e9rh\u00edg\u00edt\u00f3t nem j\u00e1tszhatott k\u00f6zbe, hogy megkaptam a m\u00e1sodik t\u00fcd\u0151emb\u00f3li\u00e1t, mi\u00e9rt csak akkor
kezdt\u00e9k \u00fajra adni, amikor m\u00e1r kialakult az \u00fajabb emb\u00f3lia? Ezek csak t\u00e9zisek, az \u00e9n
gondolataim a fel\u00fcletess\u00e9ggel v\u00e9gzett munk\u00e1jukr\u00f3l. \u00dagy kilenc \u00f3ra k\u00f6r\u00fcl megszokott lenni a
vizit, ut\u00e1na hova t\u0171ntek?

Amikor nem voltam \u00e1gyhoz k\u00f6tve, t\u00f6bbsz\u00f6r s\u00e9t\u00e1ltam a folyos\u00f3n: szinte csak
orvostanhallgat\u00f3kkal lehetett tal\u00e1lkozni. V\u00e9gre \u00fajra szabad lettem, leszedt\u00e9k r\u00f3lam a cuccokat.
S\u00e9t\u00e1lgattunk a folyos\u00f3n egyre t\u00f6bbet \u00e9s t\u00f6bbet, m\u00e1r el\u00e9g j\u00f3l b\u00edrtam. \u00dagy \u00e9reztem, hamarabb
kij\u00f6v\u00f6k ebb\u0151l, mint az els\u0151b\u0151l. Szobat\u00e1rsam k\u00e9rdezte voltam-e m\u00e1r lent az alagsorban a
gyerekekn\u00e9l, szint\u00e9n veseprobl\u00e9m\u00e1val vannak itt. Ez nekem \u00faj volt, senki sem mondta, f\u0151leg,
hogy 0-10-\u00e9ves kor\u00fa gyermekekr\u0151l volt sz\u00f3. M\u00e1snap lement\u00fcnk, oldalamra raktam az
inf\u00fazi\u00f3mat \u00e9s elindultunk. Arra m\u00e9g nem is voltam, t\u00f6bb terem is volt. T\u00e1rsam p\u00e9csi, \u0151
ismerte az eg\u00e9sz k\u00f3rh\u00e1zat. Amikor oda\u00e9rt\u00fcnk, megl\u00e1ttam a gyerekeket, nem tudtam most
visszaforduljak, vagy menjek tov\u00e1bb. Ugyanaz a r\u00e9g\u00f3ta nem festett szob\u00e1k, kezel\u0151, \u00e9s a
gyerekek. Folyt t\u00f6bbnek is az inf\u00fazi\u00f3, volt amelyik pityergett, vagy amikor \u00e9szrevettek
benn\u00fcnk, t\u00f6bben is intettek. Mindj\u00e1rt hazagondoltam, nem sok kellett, hogy els\u00edrjam magam.
De szerencs\u00e9sek vagyunk, hogy a mi l\u00e1nyaink eg\u00e9szs\u00e9gesek. Le\u00edrhatatlan \u00e9rz\u00e9s fogott el
kavarogtak a gondolataim. \u00c9n odamentem ahhoz a kisfi\u00fahoz, amelyik majd kiesett az \u00e1gyb\u00f3l,
\u00fagy ny\u00fajtotta a kez\u00e9t. Petik\u00e9nek h\u00edvt\u00e1k, mondta m\u00e1r r\u00e9g\u00f3ta itt van, sz\u00fclei szokt\u00e1k l\u00e1togatni.
M\u00e1r nem f\u00e9l az injekci\u00f3t\u00f3l, csak a kistestv\u00e9rei hi\u00e1nyoznak nagyon neki. H\u00e1rman vannak
testv\u00e9rek. \u2013 mondta. \u0150 az egyed\u00fcli fi\u00fa, m\u00e1sik k\u00e9t testv\u00e9re le\u00e1ny. Besz\u00e9lgett\u00fcnk egy darabig.
T\u00e1rsam egy kisl\u00e1ny \u00e1gy\u00e1hoz \u00fclt le nem messze t\u0151lem. \u00c9szrevettem nagyon nehezen vette a
leveg\u0151t, \u00f6t \u00e9vesnek n\u00e9ztem. K\u00e9s\u0151bb a szobat\u00e1rsam mondta, hogy eltal\u00e1ltam, mert annyi \u00e9ves
volt. Elindultunk vissza, mert voltak olyanok, akiknek uzsonn\u00e1t hoztak, cukorbetegek is
voltak, nem ,,csak\u201d vese. Nem sokat besz\u00e9lt\u00fcnk m\u00edg a szob\u00e1nkhoz \u00e9rt\u00fcnk. Este vacsora ut\u00e1n
hoztuk el\u0151, p\u00e1r mondat erej\u00e9ig. Ilyenkor elfogynak, nincsenek szavak.

M\u00e1snap nem tudtam lemenni hozz\u00e1juk. Az orvostanhallgat\u00f3k megk\u00e9rtek, hogy menjek
le a tanterembe, mivel most m\u00e1r volt sz\u00f6vettaneredm\u00e9ny is, hadd mutass\u00e1k be nekik
betegs\u00e9gemet, annak okait, k\u00f6vetkezm\u00e9nyeit. K\u00f6vetkez\u0151 nap m\u00e1r le tudtunk menni, b\u00e1r ne
tett\u00fck volna. Ahogy bel\u00e9pt\u00fcnk a gyerekek szob\u00e1j\u00e1ba, akkor szedt\u00e9k sz\u00e9t a parav\u00e1nt, annak a
kisl\u00e1nynak az \u00e1gya mell\u0151l, akin\u00e9l k\u00e9t nappal kor\u00e1bban a szobat\u00e1rsam volt. Nekem is felt\u0171nt,
nagyon sz\u00edvta mag\u00e1t, alig kapott leveg\u0151t, meghalt. Nem volt m\u00e9g \u00f6t\u00e9ves.\u2026 Borzaszt\u00f3 volt
l\u00e1tni azokat a gyerekeket, akik szinte alig \u00e9ltek p\u00e1r \u00e9vet, \u00e9s szembes\u00fclni\u00fck kellett a hal\u00e1llal,
t\u00e1rsuk hal\u00e1l\u00e1val. Rosszul \u00e9reztem magam, amikor Peti fogta meg a kezem, ugye \u00e9n nem fogok
meghalni? Persze, hogy nem. \u2013 mondtam elcsukl\u00f3 hangon. Meggy\u00f3gy\u00edtanak a doktor b\u00e1csik,
\u00e9s mehetsz is haza a testv\u00e9reidhez. De tegnap Panna is meghalt. \u2013 mondta. Besz\u00e9lgessek vele,
vagy olvassak mes\u00e9t. Meg\u00edg\u00e9rtem, este lej\u00f6v\u00f6k \u00e9s akkor fogok olvasni nekik. Nem sz\u00f3ltak a
n\u0151v\u00e9rek, legt\u00f6bbj\u00fck rezidens volt. A sz\u00fcl\u0151k, jutott eszembe, hogy fogj\u00e1k ezt a borzalmat
feldolgozni? Sehogy, ezt nem lehet, k\u00e9ptelens\u00e9g, amikor hely\u00fckbe k\u00e9pzeltem magam, amikor
k\u00f6z\u00f6lni fogj\u00e1k vel\u00fck, hogy Marika kisl\u00e1nyuk meghalt! Remegtem, vacogtam, hidegr\u00e1z\u00e1s j\u00f6tt
r\u00e1m. Hamar elk\u00f6sz\u00f6nt\u00fcnk, meg\u00edg\u00e9rtem, este visszaj\u00f6v\u00f6k mes\u00e9lni. Mintha csak erre v\u00e1rtak
volna, m\u00e1r csak kevesen s\u00edrtak, legal\u00e1bbis \u00e9n \u00fagy \u00e9reztem. Ki\u00e9rve a folyos\u00f3ra, m\u00e1r t\u00e1volabb
voltunk szob\u00e1jukt\u00f3l, belev\u00e1gtam jobb \u00f6kl\u00f6mmel egy udvarra n\u00e9z\u0151 dupla ablakba. Zokogtam,
mi\u00e9rt \u0151k? Azt sem tudj\u00e1k mi az \u00e9let, alig \u00e9ltek p\u00e1r \u00e9vet \u00e9s meghalnak. Mi\u00e9rt nem \u00e9n haltam
meg ink\u00e1bb.

Szobat\u00e1rsam megijedt, mert folyt a v\u00e9r, de csak az inf\u00fazi\u00f3s t\u0171 cs\u00faszott ki. Ki\u00fct\u00f6ttem
\u00fagy k\u00e9t ablak\u00fcveget, hogy nem s\u00e9r\u00fcltem meg. Letapasztott\u00e1k a t\u0171 hely\u00e9t az orvostanhallgat\u00f3k
\u00e9s visszament\u00fcnk a szob\u00e1nkba. Lefek\u00fcdtem. Az agyam csak a gyerekeken j\u00e1rt. Nem tudtunk
mit mondani egym\u00e1snak, de nem is lett volna \u00e9rtelme, csak fek\u00fcdtem \u00e1gyamon. Nemsok\u00e1ra
hozt\u00e1k a vacsor\u00e1t, de nem tudtam enni. Sz\u00f3ltam a n\u0151v\u00e9rnek, hogy az esti adag inf\u00fazi\u00f3t csak
k\u00e9s\u0151bb tudja bek\u00f6tni, mert lemegyek majd a gyermekoszt\u00e1lyra. Tudtam, hogy nyolckor van
takarod\u00f3 n\u00e1luk, ez\u00e9rt h\u00e9t \u00f3ra ut\u00e1n lementem. \u00d6r\u00fcltek nagyon, m\u00e1r v\u00e1rtak, mondt\u00e1k. \u00dagy
vettem \u00e9szre, hogy m\u00e1r \u00e1t estek azon a borzalmon, ami d\u00e9lut\u00e1n volt. Szerencse, hogy hamar
t\u00fal tudj\u00e1k tenni magukat, m\u00e9g az ilyen esem\u00e9nyeken is. Mindegyik azt szerette volna, ha az \u0151
k\u00f6nyv\u00e9b\u0151l olvassak mes\u00e9t. Mondtam, \u00e9n be fogom csukni a szemem, tarts\u00e1k oda a k\u00f6nyveket,
amelyiket megfogom, abb\u00f3l fogok olvasni. \u00cdgy is lett. R\u00f6vid mes\u00e9k voltak, \u00edgy t\u00f6bbet is el
tudtam olvasni, majd elk\u00f6sz\u00f6ntem t\u0151l\u00fck.

Visszamentem a szob\u00e1mba. Kicsit megnyugodott a lelkem, \u00fagy \u00e9reztem. M\u00e1r egy ideje
kevesebb nyugtat\u00f3t adtak, \u00edgy tov\u00e1bb tudtam este is olvasni. M\u00e1snap j\u00f6tt a kisvizit, m\u00e1r
majdnem kimentek, amikor visszasz\u00f3lt az oszt\u00e1lyos orvosom, hogy holnap val\u00f3sz\u00edn\u0171 \u00e1t
fognak tenni a hetes szob\u00e1ba! Te j\u00f3 \u00e9g, az a 15 \u00e1gyas, ahonnan csak azt l\u00e1ttuk, viszik be a
betegeket, f\u0151leg id\u0151seket, szinte nem volt olyan nap, hogy ott ne halt volna meg valaki. A
szob\u00e1nk el\u0151tt szokt\u00e1k levinni \u0151ket abban a pl\u00e9h \u201ekopors\u00f3ban\u201d. De mi\u00e9rt? \u2013 k\u00e9rdeztem. Vagy
nem hallotta m\u00e1r meg, vagy nem tudott mit mondani. Nem \u00e9rtettem mi t\u00f6rt\u00e9nt, mit v\u00e9tettem,
hogy a hal\u00e1lszob\u00e1ba raknak. Mindenki csak annak mondta, mivel ember \u00e9lve onnan csak
nagyon ritk\u00e1n j\u00f6tt ki. M\u00e1snap nagyvizitkor megk\u00e9rdeztem, mi\u00e9rt? A f\u0151orvosn\u0151 annyit
mondott, mert helyemre s\u00falyos beteget hoznak, akinek \u00e1lland\u00f3 fel\u00fcgyeletre van sz\u00fcks\u00e9ge, de
ezt \u00fagy mondta, hogy nem n\u00e9zett a szemembe. Ez kibasz\u00e1s, k\u00fcldjenek akkor ink\u00e1bb vissza
Szombathelyre. Majd annak is elj\u00f6n az ideje, m\u00e9g vannak h\u00e1tra vizsg\u00e1latok, majd csak ut\u00e1na
j\u00f6het sz\u00f3ba. Mit akarnak m\u00e9g vizsg\u00e1lni? Sz\u00f6vettaneredm\u00e9ny megvan, akkor m\u00e9g mire
k\u00edv\u00e1ncsiak? \u2013 k\u00e9rdeztem. Majd amikor elj\u00f6n az ideje, megtudom. \u2013 mondta. Majdnem
sz\u00e9tvetett az ideg, itt rohadok m\u00e1r h\u00e9t h\u00f3napja, megvan a sz\u00f6vettan eredm\u00e9nye is, mire
45k\u00edv\u00e1ncsiak m\u00e9g ezek? Val\u00f3ban \u00e1llatnak n\u00e9znek, tartanak minket itt, rajtunk k\u00eds\u00e9rleteznek. M\u00e1r
r\u00e9g n\u00e9ztem a fejl\u00e9cemet, amire ki szokt\u00e1k \u00edrni a k\u00f6vetkez\u0151 vizsg\u00e1latot. Csak legyen v\u00e9ge a
vizitnek, t\u0171njenek el, megn\u00e9zem. \u00dagy is lett, kit\u00e1rtuk szob\u00e1nk ajtaj\u00e1t, l\u00e1ssuk mikor mennek
vissza. V\u00e9gre elt\u0171ntek, bementem a n\u0151v\u00e9rszob\u00e1ba, most volt ott n\u0151v\u00e9r, de nem \u00e9rdekelt. Ki
volt \u00edrva: csontvel\u0151 v\u00e9tel, de id\u0151pont az nem volt ott. Na t\u0151lem nem vesznek az biztos. \u2013
gondoltam. A n\u0151v\u00e9r sz\u00f3lt valamit, de lehet, hogy meg is b\u00e1nta, mert besz\u00f3ltam neki rendesen,
mint aki lassan egy \u00e9ve m\u00e1r nem l\u00e1thatta t\u00fcnd\u00e9r gyermekeit, mivel ezek itt k\u00eds\u00e9rleteznek
rajtam. K\u00e9t nappal kor\u00e1bban volt P\u00e9csen Szombathelyr\u0151l a Kulcs\u00e1r f\u0151orvos \u00dar belgy\u00f3gy\u00e1szati
konferenci\u00e1n, \u00e9s megl\u00e1togatott \u00fajra. Elbesz\u00e9lgett\u00fcnk, de ha \u00e9n ezt akkor tudom \u2013 az
\u00e1thelyez\u00e9st a hullaszob\u00e1ba, meg a csontvel\u0151v\u00e9telt \u2013, \u0150 elint\u00e9zte volna, hogy visszamehessek
Szombathelyre, hisz ami\u00e9rt j\u00f6ttem, a vesebiopszia megvolt. S\u0151t az eredm\u00e9nyei is, ez\u00e9rt
j\u00f6ttem, m\u00e1r semmi keresnival\u00f3m itt. Nem b\u00edrtam nyugodni, de ebb\u0151l az el\u00e1tkozott Isten h\u00e1ta
m\u00f6g\u00f6tti helyr\u0151l, m\u00e9g telefon\u00e1lni sem lehet! Egyetlen telefont l\u00e1ttam, azt is a kezel\u0151szob\u00e1ban.

Nagyvizitkor elmondta ezeket a Professzor is, azzal pr\u00f3b\u00e1lt meggy\u0151zni, az\u00e9rt kell venni
csontvel\u0151mint\u00e1t, mert az sok betegs\u00e9g eredet\u00e9t kimutatja, \u00edgy a gyullad\u00e1s\u00e9t is, mivel megint
tart\u00f3san 30-40 f\u00f6l\u00e9 ment a s\u00fcllyed\u00e9s, hi\u00e1ba kapom a napi 39 szem Prednisolont. Nem tudtam,
most j\u00f3 pofizik-e, vagy val\u00f3ban igazat mond, ez\u00e9rt megk\u00e9rdeztem, mi\u00e9rt nincs itt napok \u00f3ta a
l\u00e1zlapom. Mindent egy lapra tettem fel. Ha kell \u00fagy \u00e9reztem, most ak\u00e1r ki is dobom az
ablakon valamelyiket. El\u0151ker\u00fclt a l\u00e1zlap, h\u00e1t val\u00f3ban magas volt a s\u00fcllyed\u00e9s m\u00e1r h\u00e1rom hete,
de ezt akkor mi\u00e9rt nem mondt\u00e1k? \u00c9n azt v\u00e1rtam \u00fagy k\u00e9t hete, hogy mikor mondj\u00e1k v\u00e9gre,
hogy mehetek vissza Szombathelyre. Mert nem akart\u00e1k, hogy ideges\u00edtsem magam, mondta.
M\u00e9g enn\u00e9l is tudok bolondabb lenni mondtam, ha felmegy az agyvizem, amihez m\u00e1r nagyon
k\u00f6zel vagyok. Most m\u00e1r csak abban b\u00edztam, hogy ki tudom dobatni magam, ha az kell. Erre
megsimogatta a fejem, a beteg megnyugszik, ez lesz az utols\u00f3 vizsg\u00e1lat, \u00e9s mehet
Szombathelyre, ha annyira akar mondta. Viszont holnap \u00e1tk\u00f6lt\u00f6ztetik a hetesbe. Mire sz\u00f3ltam
volna el is t\u0171ntek.

P\u00e9ntek volt, most azt sem v\u00e1rhattam, hogy j\u00f6n a feles\u00e9gem. Pr\u00f3b\u00e1ltam lehiggadni, nem
nagyon siker\u00fclt, gondoltam h\u00e9tv\u00e9g\u00e9n valahogy, valami r\u00e1vezet a megold\u00e1sra. Sajnos semmi
megoldhat\u00f3 \u00e9szszer\u0171 magyar\u00e1zat nem jutott eszembe, de szobat\u00e1rsaimnak sem. Az az egy,
hogy amikor a Mariann ap\u00e1can\u0151v\u00e9r lesz szolg\u00e1latban, megk\u00e9rem, h\u00edvja fel a szombathelyi
k\u00f3rh\u00e1zat, hadd besz\u00e9ljek a Kulcs\u00e1r doktorra, int\u00e9zze el vel\u00fck, majd \u0151k kezelnek tov\u00e1bb.
Vas\u00e1rnap \u0151 \u00fcgyelt, olyan tud\u00e1sa volt, hogy sok orvos, csak nagyon messze \u00e1llt t\u0151le. Eg\u00e9sz
\u00e9let\u00e9ben orvosok, betegek k\u00f6zt dolgozott, 68 \u00e9ves volt. Elmondtam neki, de akkor m\u00e1r \u00e9n sem
tartottam \u00e9szszer\u0171nek, nem teheti a Kulcs\u00e1r doktor, hogy beleavatkozzon az itteni
kezel\u00e9sekbe. Ezt el is vetett\u00fck azzal, hogy azt az egy csontvel\u0151 biopszi\u00e1t megcsin\u00e1lj\u00e1k,
meglesz az eredm\u00e9nye, rem\u00e9lj\u00fck hamar \u00e9s akkor mehetek haza, azaz Szombathelyre. Mondta
ez a vizsg\u00e1lat az\u00e9rt sz\u00fcks\u00e9ges, mivel fiatal vagyok m\u00e9g ahhoz, hogy m\u00e9g \u00fajabb emb\u00f3lia, vagy
infarktus \u00e9rjen el, az ak\u00e1r v\u00e9gzetes is lehet. Meggy\u0151z\u00f6tt, igazat adtam neki, hisz nem tudj\u00e1k
lejjebb torn\u00e1szni a s\u00fcllyed\u00e9semet, 30-40 al\u00e1. \u00cdgy meg nagyon rizik\u00f3s lenne, a felel\u0151ss\u00e9g \u0151ket
terheli, ez\u00e9rt nem engednek el.

Vissza szombatra. D\u00e9lel\u0151tt j\u00f6tt k\u00e9t reffes fick\u00f3, most nem azok, akik a falhoz pr\u00e9seltek.
\u00c1tvitt\u00e9k cuccaimat a hetesbe, elk\u00f6sz\u00f6ntem szobat\u00e1rsaimt\u00f3l \u00e9s \u00e9n, mint akinek az orr\u00e1t verik,
\u00e1tbattyogtam. Nem volt leveg\u0151, mindj\u00e1rt kinyitottam a jobb oldalon az ablakot. Egyetlen hely
volt az ajt\u00f3t\u00f3l jobbra a fal mellett. Abb\u00f3l j\u00f3 volt, hogy balr\u00f3l csak a fal volt a szomsz\u00e9dom,
nem pedig beteg. Nagyon kellemetlen l\u00e1tv\u00e1ny volt, de azt mondtam, ha f\u00e1t v\u00e1gnak a h\u00e1tamon,
k\u00e9t hetet akkor is kib\u00edrok itt. Hamarosan j\u00f6tt Mariann n\u0151v\u00e9r is, akiben nagyon szerettem m\u00e9g
az \u0151szintes\u00e9g\u00e9t, nem akart r\u00e1besz\u00e9lni arra, hogy j\u00f3 helyem lesz itt, hisz ez egy n\u00e9gycsillagos
szoba, \u00e9rezzem j\u00f3l magam. Elmondta, itt norm\u00e1l esetben 15 beteg\u00e1gy van, amikor pedig
felv\u00e9telis a k\u00f3rh\u00e1z, akkor m\u00e9g k\u00e9t, h\u00e1rom matracot beszoktak pr\u00e9selni. Nem \u00e9rdekelt az sem,
csak a mi\u00e9rtj\u00e9t nem \u00e9rtett\u00fck. Nagyon k\u00edv\u00e1ncsi voltam arra, hogy milyen s\u00falyos betegnek
kellett az \u00e1gyamat \u00e1tadni. Annyit m\u00e9g mondott, figyeljem a baloldali sz\u00e9ls\u0151 \u00e1gyat, amikor
ki\u00fcr\u00fcl, elmegy a beteg, azonnal k\u00f6lt\u00f6zzek oda, mivel ny\u00e1r van \u00e9s a k\u00eds\u00e9rleti \u00e1llatok, \u00e9pp a
n\u00e1lam l\u00e9v\u0151 ablakhoz voltak legk\u00f6zelebb. Nekem ez ki is ment a fejemb\u0151l, pedig mondt\u00e1k is
kor\u00e1bban a betegek, meg megn\u00e9zt\u00fck mi is. Odal\u00e9ptem az ablakhoz, az \u00e9n \u00e1gyam \u00e9s a
szomsz\u00e9d beteg k\u00f6zt volt ez az ezer\u00e9ves picike ablak. Nagyon b\u00fcd\u00f6s szag csapott meg, ilyen
nem lehet egy k\u00f3rh\u00e1zban, gondoltam. K\u00e9t, h\u00e1rom m\u00e9terre lehettek ezek a l\u00e9nyek az ablakt\u00f3l U
alakban, \u00fagy, hogy a nyulakkal, patk\u00e1nyokkal, galambokkal \u00e9pp szembe n\u00e9ztem. Volt a
kacs\u00e1knak, lib\u00e1knak egy kiskertszer\u0171s\u00e9g. Ott szabadon j\u00f6ttek, mentek, g\u00e1gogtak. Sz\u00f6rny\u0171
l\u00e1tv\u00e1ny meg b\u0171z volt\u2026.

Illene most m\u00e1r bemutatkoznom, gondoltam. \u00cdgy el is indultam a szobat\u00e1rsakhoz
\u201eismerkedni\u201d. Szomsz\u00e9dom aludt, \u00edgy mentem tov\u00e1bb. Csak akkor vettem \u00e9szre, amit eddig
nem. 2-2 \u00e1gy \u00f6ssze volt tolva, azt a mellett\u00fck l\u00e9v\u0151k is \u2013 szinte egym\u00e1s mellett fek\u00fcdtek a
betegek. Az \u00e9jjeliszekr\u00e9nyek is annyira picik voltak. \u00c9n sok helyen megfordultam, de ennyire
kicsiket m\u00e9g \u00e9letemben nem l\u00e1ttam, amin r\u00e1ad\u00e1sul k\u00e9t beteg osztozott! Ezeken csak felv\u00e1ltva
lehet eb\u00e9delni, k\u00e9t t\u00e1ny\u00e9r csak nagyon nehezen f\u00e9r el, akkor is a leves, vagy f\u0151zel\u00e9k
belefr\u00f6cs\u00f6g a m\u00e1sik beteg\u00e9be. Felt\u0171nt, hogy az \u00e9n \u00e1gyamt\u00f3l sz\u00e1m\u00edtva a harmadik p\u00e1ros \u00e1gyon
m\u00e1r nagyon hosszan n\u00e9z a mennyezetre egy id\u0151s ember, nem \u00e9rtettem, mit n\u00e9z ilyen mereven.
Feln\u00e9ztem, itt is potyog\u00f3ban volt a fest\u00e9s, de azt minek n\u00e9zi. Elindultam m\u00e9g a m\u00e1sik k\u00e9t
beteghez, egyiknek inf\u00fazi\u00f3 folyt, a m\u00e1sik aludt. Itt mindenki alszik, mi van itt? Na v\u00e9gre, a
bal sz\u00e9ls\u0151 \u00e1gyon, aki fek\u00fcdt beteg, \u0151 ny\u00fajtotta kez\u00e9t fel\u00e9m. De \u00e9szrevettem, hogy h\u00fazza maga
fel\u00e9, nem \u00e9rtettem mit akar. Halkan mondta, megy\u00fcnk haza, fiam? Aty\u00e1m, ez m\u00e9g rosszabb,
mint gondoltam. Kih\u00faztam a kezem az \u00f6v\u00e9b\u0151l, mondtam neki, persze mindj\u00e1rt visszaj\u00f6v\u00f6k.
Indultam vissza, amikor felt\u0171nt, aki a mennyezetet n\u00e9zte m\u00e9g most is, valami nincs rendben.
Megfogtam a l\u00e1b\u00e1t, hideg volt. Bepr\u00e9seltem magam a k\u00e9t \u00e1gy k\u00f6z\u00f6tt, a szemei el\u0151tt elh\u00faztam
a kezem, de semmi. Megfogtam az arc\u00e1t hideg volt. H\u00e1t ez halott, vedd m\u00e1r \u00e9szre, gondoltam,
Ki is mentem a n\u0151v\u00e9rhez sz\u00f3ltam neki. Adott egy leped\u0151t takarjam le. K\u00f6pni nyelni nem
tudtam, azt hittem viccnek sz\u00e1nta. Parav\u00e1nt mikor hoznak? Nincs annyi parav\u00e1n, amennyi
halott abban a szob\u00e1ban van. Visszamentem, letakartam, le\u00fcltem az \u00e1gyamra. Nem vagyok
norm\u00e1lis, vagy ennyire fak\u00edr lettem? Val\u00f3ban halotti csend volt a szob\u00e1ban, itt nincs olyan
ember, beteg, akivel legal\u00e1bb p\u00e1r sz\u00f3t tudn\u00e1k v\u00e1ltani, r\u00e1ad\u00e1sul mind nagyon id\u0151s ember.
Kor\u00e1bban hallottam olyat t\u00f6bb ideval\u00f3si, vagy P\u00e9cs k\u00f6rny\u00e9ki betegekt\u0151l, hogy a p\u00e9csi elit
\u201eemberei\u201d ide rakj\u00e1k be id\u0151s beteg embereiket, mert nekik nincs idej\u00fck vel\u00fck, beteg apjukkal,
pap\u00e1ikkal foglalkozni. Ide rakj\u00e1k be \u0151ket meghalni, amit akkor h\u00fclyes\u00e9gnek gondoltam, nem
hittem el, hogy l\u00e9teznek ilyen embertelen \u201eemberek\u201d. Most viszont \u0151ket l\u00e1tva hihet\u0151nek t\u0171nt.
Ennyire kegyetlen emberek lenn\u00e9nek, mi\u00e9rt nem fogadnak mell\u00e9j\u00fck gondoz\u00f3n\u0151t, \u00e1pol\u00f3t. Na
majd a Mariann n\u0151v\u00e9rt megk\u00e9rdezem, gondoltam. D\u00e9l lett, hozt\u00e1k az eb\u00e9det a reffes l\u00e1nyok.
Megk\u00e9rdeztem m\u00e9g kor\u00e1bban t\u00f6bb embert is, mi\u00e9rt van itt annyi fura alak, beteghord\u00f3k,
\u00e9telhord\u00f3k, \u00e1pol\u00f3k, takar\u00edt\u00f3k. \u0150k mondt\u00e1k, hogy \u201enorm\u00e1lis\u201d emberek ilyen helyre nem
nagyon j\u00f6nnek dolgozni, ez\u00e9rt a BV-b\u0151l hoznak ki embereket. Fura.

D\u00e9lut\u00e1n pr\u00f3b\u00e1ltam olvasni, meg t\u00f6bbsz\u00f6r \u00e1tmentem a kor\u00e1bbi szob\u00e1mba, ott legal\u00e1bb
lehetett besz\u00e9lgetni. H\u00e9tf\u0151n j\u00f6tt az \u00faj beteg. A volt szobat\u00e1rsam sz\u00f3lt, de nem n\u00e9z ki olyan
s\u00falyosnak, mint mondt\u00e1k. Most is a folyos\u00f3n szivarozik, mondta. Kiment\u00fcnk a folyos\u00f3ra,
val\u00f3ban ott s\u00e9t\u00e1lt, hatalmasakat sz\u00edvott szivarj\u00e1ba. \u00dagy f\u00fcst\u00f6lt, mint egy k\u00e9m\u00e9ny, amiben
gumit \u00e9getnek. Egyik\u00fcnk sem doh\u00e1nyzott, amikor egym\u00e1s mell\u00e9 \u00e9rt\u00fcnk, nagyot szippantott \u00e9s
kif\u00fajta. Nagyon b\u00fcd\u00f6s volt. Olyan 45-50 \u00e9v k\u00f6r\u00fclinek saccoltuk, kir\u00edv\u00f3an f\u00e9nyes k\u00f6penyben.
L\u00e1tszott rajt, ez valami fels\u0151bb oszt\u00e1lyb\u00f3l val\u00f3, na ez\u00e9rt kellett az \u00e1gyam, hogy szakadjanak
meg. Majd sz\u00e9tvet az agyam, legsz\u00edvesebben pof\u00e1n v\u00e1gn\u00e1m, mondtam koll\u00e9g\u00e1mnak, de ezt
csak tr\u00e9f\u00e1nak sz\u00e1ntam, hogy oldjam fesz\u00fclts\u00e9gem.

Lassan egy \u00e9ve voltam m\u00e1r k\u00f3rh\u00e1zban S\u00e1rv\u00e1r, Szombathely, most itt P\u00e9cs. Ennyi ideje
nem l\u00e1ttam a kisl\u00e1nyaimat, ami m\u00e1r nagyon kik\u00e9sz\u00edtett. Nem a betegs\u00e9g s\u00falyoss\u00e1ga, hanem a
szeretet\u00fck hi\u00e1nya, esti j\u00e1t\u00e9kok, vagy lent a cs\u00f3nak\u00e1z\u00f3t\u00f3n\u00e1l l\u00e9v\u0151 j\u00e1tsz\u00f3t\u00e9ren, mes\u00e9ket olvasni,
menni egy\u00fctt, a h\u00e1rom csal\u00e1d egy\u00fctt a sz\u00fcl\u0151kh\u00f6z, any\u00f3som\u00e9khoz. Mindegy csak nagyon j\u00f3
lett volna m\u00e1r \u00fajra egy\u00fctt lenni. A betegs\u00e9g mind elhalv\u00e1nyodott ezen gondolatok mellett,
r\u00f3luk elm\u00e9lkedtem minden nap. Feles\u00e9gem t\u00f6bbsz\u00f6r is hozott k\u00e9peket, persze nagyon tudtam
nekik \u00f6r\u00fclni, de az, hogy l\u00e1thassam v\u00e9gre \u0151ket \u00e9letemet is odaadtam volna egy f\u00e9l \u00f3r\u00e1\u00e9rt. Ez
volt a neh\u00e9z, nap mint nap megbirk\u00f3zni vele, vel\u00fck \u00e9bredtem, vel\u00fck aludtam el. Nejem hozott
egy kisp\u00e1rn\u00e1t a fejem al\u00e1, minden este azt \u00e1t\u00f6lelve, mintha \u0150k lenn\u00e9nek, \u00fagy szoktam
elaludni. 2-3 hetet sz\u00e1moltam, legfeljebb n\u00e9gyet \u00e9s Szombathelyen leszek, oda az udvarba
bej\u00f6hetnek, l\u00e1thatom \u0150ket. Ez nagyon-nagyon neh\u00e9z volt. De b\u00edztam, s hittem, ilyenkor
mindig \u00faj er\u0151re kaptam.

H\u00e9tf\u0151n csak az oszt\u00e1lyos orvos vizitelt, m\u00e9g mindig az volt a fejemben, eg\u00e9sz eddig
norm\u00e1lis voltam vel\u00fck, \u0151k meg nagy tah\u00f3k, ett\u0151l a napt\u00f3l kezdve szerepet cser\u00e9l\u00fcnk. El
akartam \u00e9rni, hogy kir\u00fagjanak, ez feltett sz\u00e1nd\u00e9kom volt. 1979. j\u00falius 16-a volt.

Mondtam az orvosnak, amennyiben ezen a h\u00e9ten nem veszik le a csontvel\u0151t, ak\u00e1r
taxival is, de itt hagyom \u0151ket, de \u00edrj\u00e1k r\u00e1 a z\u00e1r\u00f3mra, hogy azt mi\u00e9rt teszem. Csak n\u00e9zett, mint
a vett malac. Vese biopszi\u00e1ra j\u00f6ttem, megcsin\u00e1lt\u00e1k, annak eredm\u00e9nye is ismert, kaptam itt egy
t\u00fcd\u0151emb\u00f3li\u00e1t, gondolom az idegesked\u00e9st\u0151l, amit okoztak nekem. Most ideraktak a
hal\u00e1lszob\u00e1ba, ahol szerintem elfekv\u0151 betegek vannak, meg hatalmas b\u0171z a k\u00eds\u00e9rleti \u00e1llataikt\u00f3l.
Mit akarnak m\u00e9g azut\u00e1n, ha leveszik a csontvel\u0151t, mondja meg, de \u0151szint\u00e9n, mert \u00e9n k\u00eds\u00e9rleti
ny\u00fal nem leszek nekik, sem m\u00e1s \u00e1llat, mert ez nem veseklinika, hanem egy k\u00eds\u00e9rleti oszt\u00e1ly.
Ezt egy l\u00e9legzetv\u00e9tellel, de olyan nyugodtam mondtam el neki, hogy meglep\u0151dtem saj\u00e1t
magamon. \u0150 meg\u00e9rt engem, mondta, de nem is hagytam, hogy folytassa. Engem nem
meg\u00e9rteni kell, de egy \u00e9ve, hogy nem l\u00e1ttam csal\u00e1domat, haza fogok menni. Holnap a
professzor \u00fart\u00f3l megkapja a v\u00e1laszt, \u00fagyis \u0151 fogja a csontvel\u0151 biopszi\u00e1t elv\u00e9gezni, mivel
vel\u00fcnk nem volt megel\u00e9gedve a vese biopszia elv\u00e9gz\u00e9s\u00e9nek m\u00f3dj\u00e1val. N\u00e9zze \u2013 mondtam neki
\u2013, 12szer b\u00f6ktek meg, mire v\u00e9gre tudtak sz\u00f6vettant venni! Egy \u00e1tlag vese \u00fagy 10\u201411cm
hossz\u00fa, 5-6cm sz\u00e9les, 3-4 cm vastag, ennyit m\u00e1r itt megtanultam. Ha azt csak ennyi b\u00f6k\u00e9sre
tal\u00e1lja el egy orvos, az t\u00e9ved\u00e9sb\u0151l j\u00f6tt erre a p\u00e1ly\u00e1ra. N\u00e9zze uram \u2013 mondtam neki \u2013, \u00e9n
szobafest\u0151 m\u00e1zol\u00f3 vagyok. Tegy\u00fck fel, sz\u00e9pen lealapoztam egy szob\u00e1t, ahogy azt a kuncsaft
k\u00e9rte, alapsz\u00edn, fel\u00fclet, minden tetszik a megrendel\u0151nek, de amikor elkezdem mint\u00e1zni a sz\u00e9p
falat mondjuk bal oldalr\u00f3l indulva a hengerez\u00e9ssel \u00e9s a legels\u0151 mint\u00e1val a hengerrel a fal
sz\u00e9l\u00e9t\u0151l, \u00fagy m\u00e1sf\u00e9l m\u00e9terre \u00e1llok meg 30 fokban ferd\u00e9n, akkor azt mondom, hogy szakbarb\u00e1r
vagyok, rendezem a kuncsafttal, ami k\u00e1rt okoztam \u00e9s t\u00e1vozok! \u00dagy elment, hogy egy sz\u00f3t
sem sz\u00f3lt.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

A kilencedik fejezetben a f\u0151h\u0151s szembesz\u00e1ll a k\u00f3rh\u00e1zi rendszerrel: szobat\u00e1rsaival titokban kicselezi a n\u0151v\u00e9reket, \u00e9s a k\u00e1b\u00edt\u00f3 hat\u00e1s\u00fa nyugtat\u00f3s inf\u00fazi\u00f3kat tiszta s\u00f3oldatra cser\u00e9li, hogy visszanyerje tiszt\u00e1nl\u00e1t\u00e1s\u00e1t. A diagn\u00f3zis v\u00e9gre megsz\u00fcletik \u2013 s\u00falyos \u00f3lomm\u00e9rgez\u00e9s \u2013, \u00e1m a megnyugv\u00e1s helyett \u00fajabb traum\u00e1k \u00e9rik: a gyermekoszt\u00e1lyon tett l\u00e1togat\u00e1sai sor\u00e1n szembes\u00fcl a legkisebbek hal\u00e1l\u00e1val, ami akkora f\u00e1jdalmat v\u00e1lt ki bel\u0151le, hogy d\u00fch\u00e9ben bet\u00f6ri a folyos\u00f3 ablak\u00e1t. A vezet\u00e9s b\u00fcntet\u00e9sb\u0151l vagy k\u00f6z\u00f6nyb\u0151l \u00e1thelyezi \u0151t a h\u00edrhedt \u201ehetes szob\u00e1ba\u201d, egy b\u0171z\u00f6s, k\u00eds\u00e9rleti \u00e1llatok ketrecei mellett fekv\u0151 k\u00f3rterembe, ahol az id\u0151s, haldokl\u00f3 betegek k\u00f6z\u00f6tt kell v\u00e1rakoznia az utols\u00f3, f\u00e9lelmetes vizsg\u00e1latra, a csontvel\u0151v\u00e9telre. A fejezet v\u00e9g\u00e9n a szerz\u0151 ny\u00edltan konfront\u00e1l\u00f3dik orvos\u00e1val, szakbarb\u00e1rnak nevezve azokat, akik k\u00eds\u00e9rleti alanyk\u00e9nt kezelik, \u00e9s ultim\u00e1tumot ad: vagy hazamegy, vagy m\u00e9lt\u00f3 emberi b\u00e1n\u00e1sm\u00f3dot k\u00f6vetel.<\/p>\n","protected":false},"author":2,"featured_media":377,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[5],"tags":[],"class_list":["post-376","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-fejezetek"],"blocksy_meta":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/elettortenetem.eu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/376","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/elettortenetem.eu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/elettortenetem.eu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/elettortenetem.eu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/users\/2"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/elettortenetem.eu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=376"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/elettortenetem.eu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/376\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":378,"href":"https:\/\/elettortenetem.eu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/376\/revisions\/378"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/elettortenetem.eu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/media\/377"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/elettortenetem.eu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=376"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/elettortenetem.eu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=376"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/elettortenetem.eu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=376"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}