{"id":393,"date":"2026-05-01T06:01:00","date_gmt":"2026-05-01T04:01:00","guid":{"rendered":"https:\/\/elettortenetem.eu\/?p=393"},"modified":"2026-05-03T17:52:32","modified_gmt":"2026-05-03T15:52:32","slug":"14-fejezet","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/elettortenetem.eu\/index.php\/2026\/05\/01\/14-fejezet\/","title":{"rendered":"14. Fejezet"},"content":{"rendered":"\n
\n

\u201eAkik k\u00e9pesek bels\u0151 b\u00e9k\u00e9j\u00fcket a modern nagyv\u00e1ros tumultus\u00e1ban is meg\u0151rizni, azok immunisak az ideges eredet\u0171\u00a0betegs\u00e9gek<\/strong>kel szemben.\u201d<\/p>\n\n\n\n

Alexis Carrel<\/strong><\/p>\n<\/blockquote>\n\n\n\n

Nem j\u00f6tt k\u00f6zbe szerencs\u00e9re semmilyen v\u00e1ratlan dolog, komplik\u00e1ci\u00f3. Szigor\u00faan
betartottam az orvosok utas\u00edt\u00e1sait. Volt id\u0151m elgondolkodni most \u00fajra r\u00e9gi dolgokon. Mint
kor\u00e1bban m\u00e1r le\u00edrtam, gyerekkori szerelem volt a mi\u00e9nk. Nem tudtunk m\u00e1r akkor sem egym\u00e1s
k\u00f6zvetlen k\u00f6zel\u00e9ben sem hosszabb ideig \u00e9lni, de sok\u00e1ig egym\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl sem b\u00edrtuk. \u00cdgy volt
\u00f3vod\u00e1ba, \u00e1ltal\u00e1nos iskol\u00e1ba is. \u00c9n szobafest\u0151, m\u00e1zol\u00f3, f\u00e9nyez\u0151 szakm\u00e1t tanultam, im\u00e1dtam a
szakm\u00e1mat, annyira, hogy m\u00e9g a c\u00edm\u00edr\u00e1st is kitanultam, mesterem, R\u00e9decsi J\u00f3ska b\u00e1csi
testv\u00e9r\u00e9hez j\u00e1rtam \u201eszabad\u201d id\u0151mben. K\u00e1lm\u00e1n b\u00e1csi \u00edrta szinte minden s\u00e1rv\u00e1ri iparos \u00e9s
v\u00e1llalat c\u00e9gt\u00e1bl\u00e1it, amiket a bej\u00e1rat f\u00f6l\u00e9 szoktak kirakni. N\u00e1la tanultam meg a fresk\u00f3k fest\u00e9s\u00e9t,
jav\u00edt\u00e1s\u00e1t, amihez csak kev\u00e9s embernek adatott meg ez a tehets\u00e9g. Templomok, m\u00fazeumok,
fresk\u00f3it jav\u00edtottuk a megy\u00e9ben, de azon t\u00fal is, ahova h\u00edvtak minket. Fantasztikusan j\u00f3 \u00e9rz\u00e9s
volt l\u00e1tni, amikor egy megkopott, s\u00e9r\u00fclt fresk\u00f3t szinte eredeti \u00e1llapot\u00e1ban l\u00e1thattunk viszont,
ami a k\u00e9t kez\u00fcnk munk\u00e1ja volt. Feles\u00e9gem nem tanult tov\u00e1bb, \u0150 sz\u00fcleivel R\u00e1bapatyon
kosarakat k\u00f6t\u00f6tt. Sz\u00e9p \u00e9s neh\u00e9z munka volt az is, t\u00f6bbfajta bev\u00e1s\u00e1rl\u00f3 kosarat, szennyes tart\u00f3t,
hollandi kosarat, f\u00e1s kosarat k\u00f6t\u00f6ttek, f\u0171zvessz\u0151b\u0151l. A vessz\u0151t le kellett szedni, ezt t\u00f6bb
helyr\u0151l szerezt\u00e9k be, ut\u00e1na, minden faluban volt egy vessz\u0151f\u0151z\u0151, amit a le\u00e1gazott vessz\u0151kkel
csom\u00f3kba k\u00f6tve teleraktak, vizet engedtek r\u00e1 \u00fagy, hogy ellepje, majd begy\u00fajtott\u00e1k alatta az
el\u0151re elk\u00e9sz\u00edtett f\u00e1t, felforralt\u00e1k \u00e9s lass\u00fa t\u0171z\u00f6n egy nap \u00e9s egy \u00e9jjel \u00edgy f\u0151zt\u00e9k. Amikor m\u00e1r
el\u00e9gg\u00e9 leh\u0171lt a v\u00edz, akkor leengedt\u00e9k \u00e9s vill\u00e1val kiszedt\u00e9k a megf\u0151tt vessz\u0151t. Ez ut\u00e1na m\u00e9g
meg kellett tiszt\u00edtani, ny\u00fazni a h\u00e9j\u00e1t\u00f3l, akkor kapt\u00e1k a sz\u00e9p feh\u00e9r feldolgozhat\u00f3 hajl\u00e9kony
vessz\u0151t. Sok udvarl\u00e1som \u00fagy telt este \u2013 ha s\u00fcrgette \u0151ket a munka \u2013, \u00e9n \u00e1tmentem, \u0151k k\u00f6t\u00f6tt\u00e9k
a kosarakat. P\u00e1rszor megpr\u00f3b\u00e1ltam \u00e9n is, de egy id\u0151 ut\u00e1n dr\u00e1ga j\u00f3 ap\u00f3som azt mondta,
hagyjam, mert azt a m\u00f3dszert ahogy \u00e9n k\u00f6t\u00f6ttem, m\u00e9g nem tal\u00e1lt\u00e1k fel. Amiket
\u201emegk\u00f6t\u00f6ttem\u201d szeg\u00e9nyem ut\u00e1na alig b\u00edrta sz\u00e9t szedni, nem szabadott a vessz\u0151t pazarolni.

\u00c9n voltam a KISZ titk\u00e1r, feles\u00e9gem a helyettesem. J\u00f3 bulikat szoktunk szervezni, de
sokszor \u00f6sszekaptunk, olyankor gyakran megjelent any\u00e1m\u00e9kn\u00e1l valamilyen kital\u00e1lt dologgal,
abban b\u00edzva, tal\u00e1n tudunk tal\u00e1lkozni. K\u00e9s\u0151 este szoktam csak hazaj\u00e1rni, f\u0151leg ny\u00e1ron nagyon
sok volt a munka, ilyenkor nem volt id\u0151 az udvarl\u00e1sra. 1972-ben farsangi b\u00e1lt szervezt\u00fcnk,
ami annyira j\u00f3l siker\u00fclt, hogy hirtelen haragomban megk\u00e9rtem Ili kez\u00e9t. El\u0151tte haragban
voltunk, nem besz\u00e9lt\u00fcnk. Nekem nem volt id\u0151m sem udvarolni, sem tov\u00e1bb v\u00e1rni r\u00e1, mivel
nagyon szerettem, elhat\u00e1roztam felk\u00e9rem egy t\u00e1ncra \u00e9s megk\u00e9rem a kez\u00e9t. \u00cdgy is t\u00f6rt\u00e9nt, csak
annyira kapkodtam, azt k\u00e9rdeztem t\u0151le: leszel a feles\u00e9gem, vagy nem? Lemerevedett. Mikor?
\u2013 k\u00e9rdezte. Max. 2-3 h\u00f3nap. Gondolkod\u00e1si id\u0151t k\u00e9rt, \u00e9n \u00fagy tettem, mint a nagymen\u0151k, egy
hetet kapott, hogy kimondja a v\u00e1laszt. Amikor letelt az egy h\u00e9t, mentem hozz\u00e1juk a v\u00e1lasz\u00e9rt,
amire azt mondta, hogy legal\u00e1bb augusztusig hadd le\u00e1nykodjon m\u00e9g. Vagy j\u00f6ssz, vagy nem,
mert akkor \u00e9n.\u2026 \u2013 mondtam, pr\u00f3b\u00e1ltam kem\u00e9nykedni, de \u00fagy, hogy el ne nevessem magam.
Kerest\u00fcnk egy napt\u00e1rt, \u0151 n\u00e9zte a h\u00f3napokat, \u00e9n meg v\u00e1ratlanul kimondtam: m\u00e1jus 6. Att\u00f3l
f\u00e9ltem, hogy rosszul lesz, de beleegyezett. Nem mertem bemenni hozz\u00e1juk, nem akartam
hallani, l\u00e1tni, hogy a dr\u00e1ga j\u00f3 \u00e9desanyja mit fog mondani, amikor bejelenti, hogy m\u00e1jus 6-\u00e1n
f\u00e9rjhez fog menni. Egy h\u00e9t m\u00falva tudtam csak legk\u00f6zelebb menni, gondoltam arra a mama
megnyugszik. Szerintem nem sok l\u00e1nynak k\u00e9rt\u00e9k meg \u00edgy a kez\u00e9t, amin ma is nagyokat
nevet\u00fcnk.

M\u00e1r hajnali h\u00e1rom \u00f3ra volt, valami\u00e9rt nem tudtam elaludni, altat\u00f3t meg nem akartam
k\u00e9rni, \u00edgy elgondolkodtam a m\u00falt sz\u00e9p eml\u00e9kein. Egy hete, hogy kaptam ezt az \u00fajabb
\u201eaj\u00e1nd\u00e9kot\u201d, m\u00e1r j\u00f3 lett volna az \u00e1gyt\u00f3l megszabadulni. Olyan voltam m\u00e1r, mint egy tanyasi
fekv\u0151birtok. Sok\u00e1ig \u00e1gyhoz k\u00f6t\u00f6tt a h\u00e1rom emb\u00f3lia, most meg m\u00e9g ez is. Hi\u00e1ba k\u00e9rtem,
\u00edg\u00e9rtem mindent, egyel\u0151re nem engedtek felkelni, pedig az EKG m\u00e1r csak kev\u00e9s elt\u00e9r\u00e9st
mutatott, azt sem mindig. A laboreredm\u00e9nyek is elfogadhat\u00f3k voltak. A s\u00fcllyed\u00e9s nem akart
20 al\u00e1 menni, na meg a kreatinin, karbamid, az\u00e9rt voltak m\u00e9g kisebb probl\u00e9m\u00e1k. \u00c9n \u00fajra
kezdtem egyre jobban \u00e9rezni magam, szerettem volna s\u00e9t\u00e1lni. Untam m\u00e1r mindent, a
k\u00f6nyveket, rejtv\u00e9nyeket. \u00cdgy kital\u00e1ltam, elkezdem lerajzolni betegt\u00e1rsaimat, orvosokat \u00e9s p\u00e1r
szimpatikusabb n\u0151v\u00e9rk\u00e9t. Nejem hozott hozz\u00e1 eszk\u00f6z\u00f6ket \u00e9s elkezdtem alkotni m\u0171veimet,
mivel nem engedtek felkelni, az orvosoknak szarvakat, \u201erusnya\u201d arcokat nagy f\u00fclekkel,
bajusszal, szak\u00e1llal rajzoltam. A n\u0151v\u00e9rk\u00e9k aktjai eg\u00e9szen t\u0171rhet\u0151ek lettek, csak nehogy
v\u00e9letlen\u00fcl is megl\u00e1ss\u00e1k, mit m\u0171velek, mert akkor felakasztanak, gondoltam. 12 nap telt el,
amikor vizitkor mondt\u00e1k a dokik, ha lemegy a vizit, j\u00f6n k\u00e9t n\u0151v\u00e9r seg\u00edtenek fel\u00fclni. Erre meg
is s\u00e9rt\u0151dtem, fel tudok \u00e9n \u00fclni magamt\u00f3l is, de a n\u0151v\u00e9rk\u00e9k, f\u0151leg a tanul\u00f3l\u00e1nyok az\u00e9rt
j\u00f6hetnek. Hogy ennek hangs\u00falyt is adjak, amikor a szomsz\u00e9d \u00e1gyn\u00e1l j\u00e1rt a csapat,
elhat\u00e1roztam, \u00e9n pedig fel\u00fcl\u00f6k, megmutatom nekik. Alig vettem el a fejem a p\u00e1rn\u00e1t\u00f3l,
kezdtem sz\u00e9d\u00fclni, \u00e9s egy pillanatra se k\u00e9p, se hang. Az volt a m\u00e1kom, hogy a f\u0151n\u0151v\u00e9r
\u00e9szrevette mit tervezek, szem\u00e9t rajtam tartotta. Elkapta a v\u00e1llam, \u00edgy nem zuhantam vissza.
Persze, hogy \u00e9szrevett\u00e9k, j\u00f3l lesz\u00fartak. Fejemre h\u00faztam a paplant, ne halljam \u0151ket, azt
hallottam mondt\u00e1k, b\u00fcntet\u00e9sb\u0151l csak m\u00e1snap kapok seg\u00edts\u00e9get, erre nagyon elszomorodtam.
Amikor mentek ki a szob\u00e1b\u00f3l, k\u00e9t kezem im\u00e1ra kapcsolva, k\u00f6ny\u00f6r\u00f6gtem nekik, mire egyik
megfenyegetett, de mosolygott, amit \u00e9n j\u00f3 jelnek vettem. V\u00e1rtam, v\u00e1rtam, de nem j\u00f6ttek, na
az inf\u00fazi\u00f3 m\u00e1r ki\u00fcr\u00fcl\u0151ben volt csengettem, m\u00e1skor nem szoktam. P\u00e1r perc \u00e9s j\u00f6tt a n\u0151v\u00e9r,
hozott egy csere \u00fcveget, amikor lecser\u00e9lte mondtam neki, vizitkor azt mond\u00e1k a dokik, hogy
n\u0151v\u00e9r majd seg\u00edt fel\u00fclni\u2026. \u0150 nem volt a vizit csapat\u00e1ban, mondta, hogy seg\u00edtek \u00e9n aranyom
\u00e9s \u00f3vatosan tartotta fejem, h\u00e1tam \u00e9s fel\u00fclt\u00fcnk, ami nagyon furcsa volt, picit most is sz\u00e9d\u00fcltem,
de mondta, hogy ennyi fekv\u00e9s ut\u00e1n majd csak lassan. \u00c9pp kezdt\u00fcnk visszafek\u00fcdni a p\u00e1rn\u00e1ra,
amikor j\u00f6tt a k\u00e9t tanul\u00f3l\u00e1ny, a n\u0151v\u00e9rke k\u00e9rdezte is t\u0151l\u00fck, hogy nincs elfoglalts\u00e1guk? Persze
mondt\u00e1k, az\u00e9rt k\u00fcldt\u00e9k \u0151ket, hogy nekem seg\u00edtsenek. K\u00e9rtem \u0151ket, ne \u00e1ruljanak be, mert
akkor a ny\u00e1r v\u00e9g\u00e9ig sem engednek felkelni. Szobat\u00e1rsaim elkezdtek viccel\u0151dni vel\u00fck, meg
dics\u00e9rgetni \u0151ket, \u00edgy b\u00edztam abban, hogy meg\u00faszom. D\u00e9lut\u00e1n is seg\u00edtettek fel\u00fclni, meg a
nejemnek is mondtam, hogy azt mondt\u00e1k az orvosok, t\u00f6bbsz\u00f6r kell naponta pr\u00f3b\u00e1lgatni. Ami
nem volt megint csak igaz, de m\u00e1r ki akartam sz\u00e1llni ebb\u0151l az \u00e1gyb\u00f3l. J\u00f6hettek megint
l\u00e1togat\u00f3k is. Egy embert v\u00e1rtam, de azt nagyon, akivel elfogadtuk a kont\u00e9nerek lefest\u00e9s\u00e9t, de
\u0151 helyette ink\u00e1bb h\u00fcly\u00e9re itta mag\u00e1t. Nem azt akartam, hogy els\u00edrja nekem, hogy nem j\u00f6tt be
seg\u00edteni, csak annyit, hogy megn\u00e9zzen, ut\u00e1na elgondolkodjon, mi lett volna, ha ketten festj\u00fck
le azt a 12 kont\u00e9nert. T\u00f6bbsz\u00f6r eszembe jutott, ha ketten v\u00e9gezt\u00fck volna el ugyanazt a
munk\u00e1t, nem jutott volna ennyi fest\u00e9k, \u00f3lom a szervezetembe. Lehet, hogy most nem lenn\u00e9k
itt lassan k\u00e9t \u00e9ve??!! Nem akarok felel\u0151st keresni, ketten fogadtuk el, \u00e9n egyed\u00fcl festettem le
a 12 kont\u00e9nert, ha ott van, akkor 6-6db jutott volna. El is mehettem volna haza, amikor nem
j\u00f6tt, de nem tettem, eszembe sem jutott ez, mert azzal \u0151t is kellemetlen helyzetbe hoztam
volna, ha reggelre nincsenek lefestve a kont\u00e9nerek. Mert vagyok \u00e9n annyira \u00fcgyes, hogy
egyed\u00fcl is meg tudom csin\u00e1lni, esetleg kaptam volna egy fegyelmit. Ez m\u00e1r sosem fog
kider\u00fclni, l\u00e9nyegtelen is, de az, hogy egyszer sem j\u00f6tt be hozz\u00e1m, csak azt l\u00e1tszott igazolni,
\u00e9rez b\u0171ntudatot, mivel nem csak munkat\u00e1rsak, hanem bar\u00e1tok is voltunk.

Nejem k\u00e9tszer tal\u00e1lkozott vele S\u00e1rv\u00e1ron, besz\u00e9lni akart vele, de csak hallgatott nem
sz\u00f3lt semmit\u2026. Nagyon rem\u00e9ltem most m\u00e1r lassan t\u00fal leszek ezen a poklon. Lassan k\u00e9t \u00e9ve
vagyok k\u00f3rh\u00e1zban \u00fagy, hogy m\u00e1sf\u00e9l napot voltam otthon csal\u00e1dommal. Most m\u00e1r nagyon
b\u00edztam benne, hogy m\u00e1r nem j\u00f6n k\u00f6zbe semmi. T\u00f6bben is mondt\u00e1k m\u00e1r ismer\u0151s\u00f6k, rokonok,
bar\u00e1tok, n\u00e1lam csak Krisztus szenvedett t\u00f6bbet. Annak is oka, eredm\u00e9nye volt, \u00e9rt\u00fcnk
emberek\u00e9rt szenvedett, halt kereszthal\u00e1lt, de felt\u00e1madott szoktam mondani. \u00c9n is felfogok,
nem tudom mi\u00e9rt kaptam ezt a pr\u00f3b\u00e1t, de meg fogok gy\u00f3gyulni szeretett csal\u00e1dom\u00e9rt, \u00fajra
egy\u00fctt boldogok lesz\u00fcnk.

A k\u00eds\u00e9retre sem volt m\u00e1r sz\u00fcks\u00e9gem, b\u00e1r nagyon aranyosak voltak a tanul\u00f3l\u00e1nyok, de
jobban \u00f6r\u00fcltem, amikor megengedt\u00e9k, hogy m\u00e1r egyed\u00fcl s\u00e9t\u00e1lhatok. Le szoktam menni a
tornaterembe amikor \u00e9pp nem volt semmi k\u00f6telez\u0151. Fogcsikorgatva, de megcsin\u00e1ltam a
gyakorlatokat, mert \u00e9reztem kell, musz\u00e1j er\u0151s\u00f6dn\u00f6m, f\u0151leg, hogy az eredm\u00e9nyeim is egyre
jobbak lettek. B\u00edztam benne regener\u00e1l\u00f3dni fog \u00fajra a ves\u00e9m, olvastam egy k\u00f6nyvet, amiben
\u00edrtak a vese \u00f6ngy\u00f3gy\u00edt\u00f3 szerep\u00e9r\u0151l. \u00c9n nagyon hittem benne \u00e9s l\u00e1tszottak a
laboreredm\u00e9nyeken is. J\u00falius elej\u00e9n volt a k\u00f6zel k\u00e9t \u00e9v alatt a legboldogabb vizit, amikor
megengedt\u00e9k, k\u00eds\u00e9rettel lemehetek az udvarra, de csak m\u00e9rt\u00e9kkel! Sokan fel sem tudj\u00e1k fogni
mekkora \u00f6r\u00f6m ez egy olyan fiatalembernek, aki k\u00f6zel k\u00e9t \u00e9ve nem l\u00e9pett ki az ajt\u00f3n k\u00edv\u00fclre,
l\u00e9pkedhetett az apr\u00f3 kavicsokon, f\u00fcv\u00f6n. L\u00e1ba el\u0151tt ugr\u00e1ltak a madarak, verebek, gerl\u00e9k. Els\u0151
ilyen utam feles\u00e9gemmel volt, lifttel lement\u00fcnk a harmadik emeletr\u0151l a f\u00f6ldszintre, onnan ki
az udvarra. Fantasztikus \u00e9rz\u00e9s volt, valahogy \u00edgy \u00e9rezhetik magukat az \u0171rhaj\u00f3sok is, a
s\u00falytalans\u00e1g \u00e1llapot\u00e1ban, Valami\u00e9rt az jutott eszembe, mintha egy \u00faj vil\u00e1gba l\u00e9ptem volna:
m\u00e1s volt a leveg\u0151, a park, a vir\u00e1gok. Most feln\u00e9zhettem a f\u00e1kra, teljesen m\u00e1s volt, mint a
harmadik emeletr\u0151l a tetej\u00fcket n\u00e9zni. Csod\u00e1latosan j\u00f3 volt. Betartottuk, amit Kulcs\u00e1r doktor
\u00far mondott: \u201ecsak m\u00e9rt\u00e9kkel\u201d. K\u00f6zbe le\u00fclt\u00fcnk egy padra, mert \u00e9gett a talpam, pedig
sportcip\u0151ben voltam. M\u00e1s a beton \u00e9s m\u00e1s a kavics gondoltam, m\u00e9g ha apr\u00f3 akkor is.
Telesz\u00edvtam t\u00fcd\u0151met ezzel a j\u00f3 leveg\u0151vel \u00e9s visszament\u00fcnk. J\u00f3lesett ez a s\u00e9ta \u00e9s nem is
f\u00e1radtam el. K\u00f6vetkez\u0151 nap is, meg azut\u00e1n is megtett\u00fck ugyanezt az utat. Nagyon v\u00e1rtam m\u00e1r,
mikor fogj\u00e1k mondani, hogy v\u00e9gre hazamehetek, \u00e9n nem k\u00e9rdeztem, nem akartam er\u0151ltetni.
Tudtam, amikor olyan \u00e1llapotban leszek, \u00fagyis fogj\u00e1k mondani.

\u00c9szrevettem az orvosaimon is, amikor bej\u00f6ttek szob\u00e1nkba t\u00f6bbet mosolyogtak, b\u00edztam
abban ez az\u00e9rt van, mert j\u00f3k, legal\u00e1bbis jobbak az eredm\u00e9nyek. Hajam k\u00f6zben sz\u00e9pen n\u0151tt, de
\u00e9rdekes sz\u00edne lett, nem barna, nem sz\u0151ke. \u00c9n, mint fest\u0151, rozsdabarn\u00e1nak neveztem el, amit
j\u00f3v\u00e1 is hagytak a b\u0151rgy\u00f3gy\u00e1szok is, ahova most m\u00e1r naponta volt, hogy k\u00e9tszer is, de k\u00eds\u00e9ret
n\u00e9lk\u00fcl mentem \u00e1t. \u00c9reztem, most m\u00e1r nemsok\u00e1ra haza fogok menni!

J\u00f6tt a szob\u00e1nkba egy fiatalember, pont a velem szemben l\u00e9v\u0151 \u00e1gyra, szombathelyi volt,
ahogy \u0151 mondta m\u00e1j\u00e1val van valami probl\u00e9ma. Besz\u00e9lgett\u00fcnk estefel\u00e9, k\u00e9t \u00e9vvel volt id\u0151sebb
n\u00e1lam. K\u00e9t csal\u00e1dja volt neki is, fi\u00fak. M\u00e1snap vizitkor amikor oda\u00e9rtek az \u00e1gy\u00e1hoz az
orvosok, m\u00e1r megint megl\u00e1togat minket Lajos? Kider\u00fclt, a sok ital k\u00e9sz\u00edtette ki nem csak a
m\u00e1j\u00e1t, de a ves\u00e9j\u00e9t is. Pr\u00f3b\u00e1lt j\u00f3pofizni a dokikkal, de \u0151k teljesen m\u00e1sk\u00e9pp \u00e9rt\u00e9kelt\u00e9k szavait.
J\u00f3l lesz\u00fart\u00e1k, el fog pusztulni ember, mi lesz a gyerekeivel, feles\u00e9g\u00e9vel. Ott a t\u00f6bbi beteg el\u0151tt
rendbe tett\u00e9k az agy\u00e1t, legal\u00e1bbis azt gondolt\u00e1k. D\u00e9lut\u00e1n bej\u00f6tt a bar\u00e1tja, hozta neki a pi\u00e1t.
M\u00e9g ilyen sem volt ebben a szob\u00e1ban, ami\u00f3ta \u00e9n itt vagyok, egy h\u00faz\u00e1sra megitta a k\u00e9t decis
rumot. Atya \u00e9g! Ez nem komplett, gondoltam. Nem is foglalkoztam vele k\u00fcl\u00f6n\u00f6sebben, \u0151
\u00e9lete, \u00fagy teszi t\u00f6nkre mag\u00e1t, ahogy akarja.

N\u00e1lam folytat\u00f3dtak a kezel\u00e9sek, ment\u00fcnk s\u00e9t\u00e1lni, m\u00e1r megfordult a fejemben, j\u00f3 lenne
egyed\u00fcl is megpr\u00f3b\u00e1lni lemenni. M\u00e1snap is szok\u00e1s szerint kezd\u0151d\u00f6tt el a nap. Tiszt\u00e1lkod\u00e1s,
hozt\u00e1k a szok\u00e1sos injekci\u00f3 adagot, h\u00e1rmat szoktam kapni v\u00e9n\u00e1ba, nyomtak fen\u00e9kbe is, meg az
inf\u00fazi\u00f3ban is volt minden finoms\u00e1g. Mellettem l\u00e9v\u0151 \u00e1gyon egy id\u0151sebb b\u00e1csi fek\u00fcdt, sz\u00edv\u00e9vel
voltak probl\u00e9m\u00e1k. A n\u0151v\u00e9rek k\u00e9t-h\u00e1rom szoba beteg\u00e9nek injekci\u00f3 adagj\u00e1t rakt\u00e1k egy t\u00e1lc\u00e1ra
\u00e9s hozt\u00e1k nek\u00fcnk. Ma is \u00edgy t\u00f6rt\u00e9nt, amikor hozz\u00e1m \u00e9rt fur\u00e1nak tal\u00e1ltam a harmadik v\u00e9n\u00e1s
injekci\u00f3t, mivel az h\u00fasz k\u00f6bcentis volt, \u00e9n kor\u00e1bban csak t\u00edzest szoktam kapni. Gondoltam
valami\u00e9rt megemelt\u00e9k az adagot, viszont azt az orvosok 90%-ban szokt\u00e1k mondani ak\u00e1r
injekci\u00f3n, vagy gy\u00f3gyszeren v\u00e1ltoztatnak. Megkaptam a harmadik adagot is, meg fen\u00e9kbe,
ut\u00e1na k\u00f6t\u00f6tte be az inf\u00fazi\u00f3mat. M\u00e1r akkor valahogy fur\u00e1n \u00e9reztem magam, sz\u00e9d\u00fcltem, z\u00fagott
a f\u00fclem, egyre rosszabb lett. Alig tette be az ajt\u00f3t, mellembe is j\u00f6tt egy f\u00e1j\u00f3 sz\u00far\u00e1s, kivert a
v\u00edz, m\u00e9g tudtam sz\u00f3lni a Lacinak, nagyon rosszul vagyok sz\u00f3lj orvosnak, az se k\u00e9p, se hang\u2026

Gyerek voltam, \u00fagy 5-6 \u00e9ves, valami nagyon gy\u00f6ny\u00f6r\u0171 helyen, le nem tudom \u00edrni
milyen csod\u00e1latos f\u00e9nyben, legszebb gyerekkori eml\u00e9kekkel, bar\u00e1tokkal j\u00e1tszottunk, de most
m\u00e9g szebb volt, mint akkor! Nem volt alag\u00fat, csak olyan csod\u00e1latos f\u00e9ny, amit soha nem
l\u00e1ttam el\u0151tte, nem volt vak\u00edt\u00f3, nagyon is kellemes, minden olyan sz\u00e9p volt, amit m\u00e9g sosem
\u00e9ltem \u00e1t kor\u00e1bban. Lassan minden megv\u00e1ltozott, orvosok, n\u0151v\u00e9rek f\u00f6l\u00f6ttem. Mi\u00e9rt
\u00e9bresztettetek fel? \u2013 ezek voltak az els\u0151 szavaim. Volt egy kis eszm\u00e9letveszt\u00e9s, de m\u00e9g nem
tudjuk az ok\u00e1t, mondta a Varga doktor. Akkor vettem \u00e9szre, rajtam voltak az EKG g\u00e9p
tappancsai, \u00e1gyam v\u00e9g\u00e9ben a defibrill\u00e1tor, mindj\u00e1rt eszembe jutott, hogy rosszul voltam, arra
is eml\u00e9keztem, hogy sz\u00f3ltam a Lacinak. Felt\u0171nt, csak az id\u0151s papa volt bent a mellettem l\u00e9v\u0151
\u00e1gyon, a t\u00f6bbiek nem voltak a szob\u00e1ban. Injekci\u00f3s fecskend\u0151k voltak az \u00e9jjeliszekr\u00e9nyemen,
h\u00e1rom vagy n\u00e9gy \u00fcresen, de volt olyan is amit nem haszn\u00e1ltak. Bej\u00f6tt a Kulcs\u00e1r doktor is,
f\u00e9lrevonultak, \u00edgy nem hallottam mir\u0151l besz\u00e9ltek. Egyel\u0151re fekv\u00e9s, azt megl\u00e1tj\u00e1k ism\u00e9tl\u0151dni
fog-e, ha nem, akkor egy MRI-re elvisz egy fi\u00fa. Nem \u00e9rtett\u00e9k \u0151k sem mi volt ez velem, mivel
az EKG is csak minim\u00e1lis elt\u00e9r\u00e9st mutatott.

Kimentek a szob\u00e1b\u00f3l, ut\u00e1na j\u00f6ttek be a szobat\u00e1rsak, mondt\u00e1k, hogy kik\u00fcldt\u00e9k \u0151ket a
folyos\u00f3ra, mivel rosszul voltam, \u00edgy \u0151k sem tudtak t\u00f6bbet mondani. A Laci mondta, hogy
szakadt r\u00f3lam a v\u00edz, nagyon megijedtek, \u0151 szaladt a n\u0151v\u00e9rekhez, nagy volt a futkos\u00e1s,
orvosok, n\u0151v\u00e9rek, mindenki nagyon be volt ijedve. Nem \u00e9rtettem mi lehetett itt, \u00e9n teljesen j\u00f3l
voltam, azt nem mondtam nekik, hogy hol j\u00e1rtam \u201e\u00e1lmomban\u201d, mert nem akartam, hogy
idi\u00f3t\u00e1nak n\u00e9zzenek. T\u00f6bbsz\u00f6r ben\u00e9ztek a szob\u00e1ba, megk\u00e9rdezt\u00e9k, hogy vagyok, de teljesen j\u00f3l
\u00e9reztem magam, nem \u00e9rtettem mire ez az agg\u00f3d\u00e1s. \u00dagy k\u00e9t \u00f3ra telhetett el, j\u00f6tt a sr\u00e1c azzal az
undor\u00edt\u00f3 kerekessz\u00e9kkel, de mondtam neki, arra semmi sz\u00fcks\u00e9g, teljesen j\u00f3l vagyok.
Vit\u00e1ztunk, de k\u00f6zbe bej\u00f6tt a Varga doktor, hogy m\u00e9g mindig itt vagyunk, na nyomban
bele\u00fcltem a sz\u00e9kbe. Eb\u00e9det sem ehettem, majd tal\u00e1n vacsor\u00e1t, att\u00f3l f\u00fcgg mit mutat az MRI.
\u0150k kint voltak eb\u00e9dezni, amikor bej\u00f6tt a szob\u00e1ba a Hankiss professzor, a Varga meg a
Kulcs\u00e1r doktorok. Azt hittem a sz\u00edves pap\u00e1hoz j\u00f6ttek, de hozz\u00e1m. Elmondta a nagyf\u0151n\u00f6k,
hogy nagyon r\u00e1juk ijesztettem, p\u00e1r percre le\u00e1llt a sz\u00edv, de szerencs\u00e9re nem sok\u00e1ig, amit nem
\u00e9rtenek, mivel a labor eredm\u00e9nyeim is ilyen j\u00f3k m\u00e9g nem voltak. EKG, MRI l\u00e9nyeg\u00e9ben
rendben, p\u00e1r napig az\u00e9rt maradjak \u00e1gyban, ott fel\u00fclhetek, de ne sz\u00e1lljak le. Olvastattak velem,
amit vissza kellett mondani, meg \u00f6sszead\u00e1st, kivon\u00e1st kellett kisz\u00e1molnom. Hi\u00e1ba mondtam,
hogy nem vagyok h\u00fclye, minden ok\u00e9. Meg\u00e1llt a motor, most amikor 80-90 %-ra voltam att\u00f3l,
hogy itt hagyjam v\u00e9gre a k\u00f3rh\u00e1zat. Mivel minden vizsg\u00e1lat azt mutatta ki, hogy nincs
k\u00fcl\u00f6n\u00f6sebb bajom, nekem volt egy \u00e9rz\u00e9sem, amibe 90%-ig biztos voltam A reggeli v\u00e9n\u00e1s
injekci\u00f3k, amikor sz\u00f3ltam is a n\u0151v\u00e9rnek, \u00e9n nem azokat, olyanokat szoktam kapni. Volt id\u0151m
gondolkodni, \u00fagy d\u00f6nt\u00f6ttem m\u00e9g meleg\u00e9ben a v\u00e9g\u00e9re j\u00e1rok, mert ez fura egy sz\u00edvmeg\u00e1ll\u00e1s
volt. Megk\u00e9rtem Lacit sz\u00f3ljon a Gabi n\u0151v\u00e9rnek, aki reggel injekci\u00f3zott, de \u00fagy, hogy senki ne
hallja meg, mondja meg \u00e9n k\u00e9rem, miel\u0151tt letelne a m\u0171szak, szeretn\u00e9k vele besz\u00e9lni. J\u00f6tt is
hamarosan, eml\u00e9keztettem a reggeli injekci\u00f3z\u00e1sra, hogy \u00e9n nem olyanokat, \u00e9s nem olyan h\u00fasz
k\u00f6bcentist szoktam kapni. Abban a pillanatban fej\u00e9hez kapott, az \u00f6t\u00f6s \u00e1gy beteg injekci\u00f3it
adta be nekem, \u00e9n meg a n\u00e9gyes \u00e1gy vagyok. A Szak\u00e1cs b\u00e1csi\u00e9t adtam be mag\u00e1nak, az\u00e9rt lett
rosszul. \u0150neki a sz\u00edv\u00e9re adt\u00e1k, de a 20 k\u00f6bcentis fecskend\u0151be 15 volt, ami elosztva 3x5ml, azt
adt\u00e1k neki, de nagyon lassan, nekem meg hirtelen beadta mind a 15-\u00f6t ez\u00e9rt volt a rosszull\u00e9t.
Igaz, \u0151t ki fogj\u00e1k r\u00fagni, de mondjam meg a Kulcs\u00e1r doktornak, vagy ha akarom megmondja
\u0151, mert ma eg\u00e9sz nap azon t\u00f6rt\u00e9k a fej\u00fcket, mi t\u00f6rt\u00e9nhetett, mi\u00e9rt \u00e1llt meg a sz\u00edvem.
K\u00f6z\u00e9pkor\u00fa, nagyon aranyos n\u0151v\u00e9rke volt, k\u00e9t gyerek\u00e9t egyed\u00fcl nevelte. T\u00e9vedett. Mondtam
neki, majd amikor alkalmas lesz elmondom a doktor \u00farnak, de \u0151t nem fogom kir\u00fagatni.
Megt\u00f6rt\u00e9nt, szerencs\u00e9re t\u00fal vagyok rajt, de ez a mi titkunk fog maradni. Kifekszem a h\u00e1rom
napot, nekem ez semmi, heteket, h\u00f3napokat szoktam fek\u00fcdni. \u00dagy szor\u00edtotta a kezem, azt
hittem elt\u00f6ri. Mondtam neki, ne hib\u00e1ztassa mag\u00e1t, aki dolgozik, csak az tud hib\u00e1zni. Nagyon
k\u00f6sz\u00f6nte, hogy \u00edgy fogom fel, kij\u00f6ttek a k\u00f6nnyei, de szerencs\u00e9re a t\u00f6bbiek ezt nem l\u00e1thatt\u00e1k,
mivel \u00e9n a legbels\u0151 \u00e1gyon az ablakn\u00e1l fek\u00fcdtem. \u00cdgy \u0151 is, \u00e9n is megnyugodtunk. Arra nem is
akartam gondolni, hogy ez a baki rosszabbul is v\u00e9gz\u0151dhetett volna.

\u00c9ltem \u00e9s sietek hazamenni. Elm\u00falt k\u00e9t \u00e9ve, hogy a k\u00f3rh\u00e1zak \u201evend\u00e9gszeretet\u00e9t\u201d
\u00e9lvezem. Kulcs\u00e1r doktornak Gabi n\u0151v\u00e9r r\u00e1 h\u00e1rom napra elmondta, nem tudom mit mondott
neki, engem mindezek tudat\u00e1ban csak az foglalkoztatott, k\u00e9t h\u00e9ten \u00e1t m\u00e9g j\u00f3k lesznek a labor
eredm\u00e9nyek, akkor elhagyhatom a k\u00f3rh\u00e1zat. Most m\u00e1r egyed\u00fcl is lementem egy keveset az
udvarra. Lifttel a f\u00f6ldszintig \u00e9s onn\u00e9t s\u00e9ta. \u00c9reztem, ez otthon is csak fokozatosan fog menni,
amikor v\u00e9gre mehetek.

1980. szeptember 12.. Sok embernek ez egy \u00e1tlagos nap lehetett, nekem mag\u00e1t a
Mennyorsz\u00e1got jelentette, amikor nagyvizitkor Hankiss professzor mosolyogva mondta:
J\u00f3ska, az eredm\u00e9nyei betegs\u00e9g\u00e9hez k\u00e9pest v\u00e9gre \u00fagy t\u0171nik, stabiliz\u00e1l\u00f3dtak, nem hangoztattuk,
nem szerett\u00fck volna \u00e1br\u00e1ndokba ejteni, amennyiben m\u00e9g egy h\u00e9tig \u00edgy maradnak ezek a
labork\u00e9pek, akkor szeptember 18-\u00e1n elengedj\u00fck a csal\u00e1dj\u00e1hoz! Legsz\u00edvesebben a nyak\u00e1ba
ugrottam volna \u00f6r\u00f6m\u00f6mben. K\u00e9t hetente vissza kell j\u00e1rni kontrollvizsg\u00e1latra az SZTK-ba.
Alig v\u00e1rtam, m\u00e9g k\u00e9t beteg\u00e1gyhoz mentek, hogy kimenjenek a szob\u00e1nkb\u00f3l. A f\u00f6ldszinten volt
telefon onn\u00e9t tudtam feles\u00e9gem munkahely\u00e9re telefon\u00e1lni, elmondani neki a j\u00f3 h\u00edrt! Amikor
meghallotta, amit mondok s\u00edrva kiab\u00e1lt a t\u00f6bbieknek: \u201eJ\u00f3zsi j\u00f6v\u0151 h\u00e9ten j\u00f6het haza!\u201d
\u00c1thallatszott a telefonon, mindenki nagyon boldog volt. El lehet k\u00e9pzelni, amikor 16 n\u0151 egy
id\u0151ben elkezd kiab\u00e1lni, \u00f6r\u00f6mt\u00e1ncot j\u00e1rni \u00e9s \u00e9n mindezt hallottam.

D\u00e9lut\u00e1n j\u00f6tt hozz\u00e1m, a nagy \u00f6r\u00f6mt\u0151l kij\u00f6ttek a k\u00f6nnyeink. K\u00e9t \u00e9v ut\u00e1n \u00fajra otthon a
csal\u00e1ddal. Ez olyan boldogs\u00e1g, amit nem lehet megfogalmazni, csak \u00e1t lehet \u00e9lni. Besz\u00e9lt\u00fcnk
r\u00f3la, j\u00f3 lenne, ha l\u00e1tn\u00e1 saj\u00e1t szem\u00e9vel P\u00e9csen H\u00e1mori Art\u00far professzor, amikor k\u00f6vetkez\u0151
h\u00e9ten \u201egy\u00f3gyultan\u201d elhagyom a k\u00f3rh\u00e1zat. Az\u00f3ta is t\u00f6bbsz\u00f6r eszembe jutottak szavai, amit
feles\u00e9gemnek mondott: viheti b\u00e1rhova a f\u00e9rj\u00e9t, meg fog halni, ebb\u0151l nem lehet kigy\u00f3gyulni.
Komolyabban soha nem foglalkoztam ezekkel a szavakkal, csak ne el\u0151ttem mondta volna. De
lehet pont ezek a szavak adtak m\u00e9g nagyobb er\u0151t, kitart\u00e1st, hitet, abban, hogy eddig eljussunk.

A hit, az orvos-beteg k\u00f6zti bizalom n\u00e9lk\u00fcl szerintem nagyon neh\u00e9z minden betegs\u00e9gb\u0151l
a gy\u00f3gyul\u00e1s. \u00c9n nagyon b\u00edztam orvosaimban, nem is sorolom fel \u0151ket k\u00fcl\u00f6n-k\u00fcl\u00f6n, a
n\u0151v\u00e9rekben, az eg\u00e9sz itteni k\u00f6rnyezet is sokban seg\u00edtett. Ki\u00e1lltam a pr\u00f3b\u00e1kat, mint beteg.
M\u00e9g, ami r\u00e1m v\u00e1r EMBERK\u00c9NT is kell bizony\u00edtanom! Azt a t\u00e1mogat\u00e1st, szeretetet, amit
kaptam feles\u00e9gemt\u0151l, csal\u00e1domt\u00f3l, bar\u00e1tokt\u00f3l ismer\u0151s\u00f6k szeretete n\u00e9lk\u00fcl nem ment volna!
Nagyon k\u00f6sz\u00f6n\u00f6m mindenkinek, akinek b\u00e1rmennyire is r\u00e9sze volt abban, hogy t\u00e1mogattak,
hittek bennem, seg\u00edtettek! J\u00f3k lettek az eredm\u00e9nyeim a k\u00f6vetkez\u0151 h\u00e9ten is, \u00edgy a szerdai
vizitkor v\u00e9gre kimondt\u00e1k, ami\u00e9rt m\u00e1r t\u00f6bb, mint k\u00e9t \u00e9ve harcoltunk. Tart\u00f3san stabil az
\u00e1llapotom, cs\u00fct\u00f6rt\u00f6k\u00f6n a fent le\u00edrt felt\u00e9telek mellett, hazamehetek! Elk\u00f6sz\u00f6ntem mindenkit\u0151l
betegekt\u0151l, orvosokt\u00f3l, \u00e1pol\u00f3kt\u00f3l, megk\u00f6sz\u00f6ntem, hogy mindent megtettek az\u00e9rt, hogy ebb\u0151l
a s\u00falyos betegs\u00e9gb\u0151l fel\u00e9p\u00fclhessek. Kulcs\u00e1r doktor \u00far annyit mondott: J\u00f3sk\u00e1m, amilyen
\u00e1llapotban hozz\u00e1nk ker\u00fclt, megmondom \u0151szint\u00e9n, ezt mi sem gondoltuk volna. Ebben nagy
szerepe volt nem csak az orvostudom\u00e1nynak, hanem annak, hogy fiatal szervezete van, ami
k\u00e9pes volt regener\u00e1l\u00f3dni, hit\u00e9nek, \u00e9lni akar\u00e1s\u00e1nak \u00e9s ami a legfontosabb, a legnehezebb
helyzetekben sem adta fel!

1980. szeptember 18-\u00e1n elhagytam a k\u00f3rh\u00e1zat! Kil\u00e9ptem a k\u00f3rh\u00e1z kapuj\u00e1n, azt hittem
akkor, hogy v\u00e9gleg\u2026.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

\u201eAkik k\u00e9pesek bels\u0151 b\u00e9k\u00e9j\u00fcket a modern nagyv\u00e1ros tumultus\u00e1ban is meg\u0151rizni, azok immunisak az ideges eredet\u0171\u00a0betegs\u00e9gekkel szemben.\u201d Alexis Carrel Nem j\u00f6tt k\u00f6zbe szerencs\u00e9re semmilyen v\u00e1ratlan dolog, komplik\u00e1ci\u00f3. Szigor\u00faanbetartottam az orvosok utas\u00edt\u00e1sait. Volt id\u0151m elgondolkodni most \u00fajra r\u00e9gi dolgokon. Mintkor\u00e1bban m\u00e1r le\u00edrtam, gyerekkori szerelem volt a mi\u00e9nk. Nem tudtunk m\u00e1r akkor sem egym\u00e1sk\u00f6zvetlen k\u00f6zel\u00e9ben sem hosszabb ideig […]<\/p>\n","protected":false},"author":2,"featured_media":395,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[5],"tags":[],"class_list":["post-393","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-fejezetek"],"blocksy_meta":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/elettortenetem.eu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/393","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/elettortenetem.eu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/elettortenetem.eu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/elettortenetem.eu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/users\/2"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/elettortenetem.eu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=393"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/elettortenetem.eu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/393\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":394,"href":"https:\/\/elettortenetem.eu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/393\/revisions\/394"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/elettortenetem.eu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/media\/395"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/elettortenetem.eu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=393"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/elettortenetem.eu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=393"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/elettortenetem.eu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=393"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}