Mélypontok és újrakezdések

Pokol és
Mennyország

Ma kellene meghalnom, akkor sem éltem hiába. Egy levél, amit sajnos névtelenűl kaptam egy olvasómtól. Köszönöm szépen!!Sok szeretettel! Józsi Egy ilyen felismerés – még ha elsőre talán melankolikusnak is hangzik – hihetetlen belső békéről, érettségről és az eddig megélt pillanatok, értékek mély megbecsüléséről tanúskodik. A teljesség érzése nem az évek számától függ, hanem attól, hogy…

A gyász megerősített…. Amikor a lélek fáj jobban Vannak sebek, amelyeket az idő sem tud teljesen begyógyítani. Legfeljebb megtanulunk együtt élni velük. Az elmúlt két évben nyolc olyan embert veszítettem el, akik meghatározó részei voltak az életemnek. Nem egyszerű ismerősöket, nem távoli rokonokat, hanem olyan embereket, akikhez emlékek, érzések, közös történetek és szeretet kötött. Elment…

Hidd el, tudom. Ismerem a fájdalmat.Sok ruhájában találkoztam vele az úton. Volt, hogy épp csak megérintett, és volt, hogy az életemre tört. Ismerem a megránduló izom fájdalmát, ismerem a kettétörő csontét, a mindent elpusztítani látszó fejfájásét, és a tompa, de kitartó szenvedését is. Ismerem a csalódás fájdalmát, tudom milyen veszíteni, és tudom milyen elveszíteni valakit.…