A szeretet mint életmentő horgony – Tisztelgés a feleségem fantasztikus ereje előtt
Amikor az ember bekerül a kórházba egy súlyos, életveszélyes diagnózissal, a harcot nem egyedül vívja. A betegségnek van egy másik, láthatatlan áldozata is: a házastárs, aki a kórterem ajtaján kívül reked, de a lelkében ugyanazt a poklot éli át. Az én 48 éves betegségutamban, a három embólia és az infarktus közepette volt egy biztos pont, egy földi angyal, aki nélkül ma 74 évesen biztosan nem írhatnám ezeket a sorokat. Ő a feleségem.
A Pécsi Klinikán töltött két év és hat hónap alatt a saját szememmel láttam a legszörnyűbb emberi tragédiákat. Láttam, ahogy a rideg valóság és a bizonytalanság súlya alatt gyönyörűnek hitt házasságok omlottak össze. Sajnos nagyon sok sorstársamat elhagyta a felesége vagy a párja, amikor megtudták, hogy a tudomány mai állása szerint „nincs segítség”, vagy hogy a kezelések egy életen át tartanak majd. Az elhagyatottság, a feleslegesség érzése és a magány elviselhetetlen teher a beteg testnek. Sosem felejtem el azokat a hírhedt fürdőszobai csendeket… Sokan közülük nem sokkal a szakítás után, a kórházi fürdőben fejezték be az életüket, mert a magány végzetesebbnek bizonyult, mint maga a veseelégtelenség.
Az én feleségem azonban nem ment el. Ő ott maradt mellettem a legmélyebb sötétségben is. Fiatal anyaként, a gyermekeinket nevelve, a háztartást vezetve is volt ereje mindennap bejönni hozzám, tartani bennem a lelket, és úgy tenni, mintha a világ legtermészetesebb dolga lenne egy 13 ágyas, halállal teli szobában látogatni a férjét.
A feleségem fantasztikus ereje és kitartása volt az én valódi gyógyszerem. Amikor az orvosok kételkedtek, amikor a testem feladni készült, elég volt ránéznem, és tudtam: nem okozhatok neki csalódást. Tartozom neki azzal, hogy harcolok. Ő volt az az élő horgony, ami a földhöz láncolt, és nem engedte, hogy a betegség elragadjon.
Ezért a mai fejezetet neki, és minden olyan hozzátartozónak ajánlom, aki ma is a kórházi ágyak mellett ül. A hűség és a tiszta szeretet nemcsak szép szavak – a legnehezebb időkben ez maga az életmentő erő.
Ha most betegként olvasod ezt, és van melletted valaki, aki fogja a kezed, becsüld meg minden percedet vele, mert ő a te legnagyobb kincsed. Ha pedig hozzátartozó vagy, tudd meg: a jelenléted, a hited és a kitartásod szó szerint életet menthet. Köszönöm, feleségem, hogy itt maradtál velem!
